A Zalakerámia rendkívüli közgyűlése fogadja el a társaság magyar számviteli szabályok szerinti konszolidált mérlegét, amely (1 milliárd 614 millió forintos veszteséggel) kevesebb mint 10 százalékkal tér el a februári gyorsjelentésben közölt IAS-eredménytől. Az eltérés részben az árfolyamveszteségek, illetve a halasztott adók elszámolásából adódik. A társaság cashflow mérlege némileg jobb képet mutat, ugyanis az 1,6 milliárdos veszteségből félmilliárd a Cesarom mérlegében a román adóelőírások miatt megjelenő halasztott adó, amelyet csak akkor kellene kifizetnie a bukaresti érdekeltségnek, ha dollárért vásárolt eszközeit eladná (NAPI Gazdaság, 2001. február 13., 11. oldal).
A Zalakerámia egyébként idén alighanem a tőzsde legnagyobb eredményjavítója lesz. Az első negyedévben 267 millió forintos eredményt ért el, az év végéig ez - elemzők szerint - akár egymilliárdra is nőhet. Ebben szerepet játszik, hogy az euróra konvertált hitelállományán a forint eddigi erősödése révén mintegy 400 millió forintos eredményt könyvelhet el, szemben a tavalyi - csak az első félévben egymilliárdra rúgó - veszteséggel.
A közgyűlés napirendjén alapszabály-módosítás is szerepel, méghozzá azt a passzust érintve, amely az igazgatóság tőkeemelési jogosultságát szabályozza.
A Zalakerámiánál az 1991-es tőzsdei bevezetés óta hagyomány az igazgatósági hatáskörben végrehajtott tőkeemelés. Legutóbb 1997-ben adott a közgyűlés ötéves felhatalmazást a testületnek arra, hogy az akkori alaptőke 20 százalékának mértékéig évente felemelhesse a jegyzett tőkét. (Ez 761 ezer részvény alkalmankénti kibocsátására szólt.) Az Arago két évvel ezelőtti beszállása óta rendszeresen ki is használta a kvótát, legutóbbi idén emelte 761 millió forinttal a társaság tőkéjét.
Az elképzelések szerint a részvényesek - akik között az Arago-csoport 29 százalékkal alighanem döntő súllyal szerepel - kiterjesztenék a felhatalmazást, részben időben, részben pedig a mennyiség terén. A társaság egyik vezetője lapunk kérdésére határozottan cáfolta, hogy mindez a jól ismert 33 százalékos küszöb megkerülését célozná, hiszen hamarosan elfogadásra kerül az értékpapírtörvény módosítása, amely bezárja az eddigi, tőkeemeléseket lehetővé tévő kiskaput. (Amelyet egyébként a Picknél januárban éppen az Arago használt ki és ilyen módon növelte 43 százalék fölé a részesedését.) Megfigyelők szerint inkább arról lehet szó, hogy az Arago ilyen módon szeretné biztosítani magának azt a lehetőséget, hogy ha el is ad a pakettjéből - közvetlen részesedése egyébként alig haladja meg a 16 százalékot -, azt könnyen képes legyen pótolni.
K. G. T.
