Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OTP Bank csak második nekifutásra határozatképes közgyűlésén a részvényesek 1,931 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 32,483 milliárd forint adózott nyereséggel elfogadták a bank magyar számviteli szabályok szerint készült pénzügyi kimutatásait. A bank mérleg szerinti nyeresége a 3,248 milliárd forintos általános tartalék megképzése és az 5,252 milliárd forint osztalék kifizetése után 23,983 milliárd forint, ami az eredménytartalékba kerül.
A bank évek óta a nyereség egyre kisebb hányadát fizeti ki osztalékként (tavaly részvényenként 180, idén 200 forint az osztalék), amit a közgyűléseken rendre kifogásolnak is a magánrészvényesek. A tervezett akvizíció, valamint informatikai fejlesztések (az utóbbira 2001-ben mintegy 6 milliárd forintot fordítanak) az igazgatóság szerint az idén még szükségessé teszik a nyereség visszaforgatását, a 2001-es üzleti évtől azonban nő majd az osztalékráta - ígérte Csányi Sándor elnök-vezérigazgató.
Az OTP Bank egy szlovák pénzintézet megvásárlását tervezi. A hitelintézet emellett saját jelzálogbankot szeretne létrehozni, az alapításiengedély-kérelmet már benyújtotta a felügyelethez, s abban bízik, hogy a szakosított hitelintézet októberben startolhat. Csányi a meghiúsult Postabank-tranzakcióról elmondta: ennek egyik nagy előnye az lett volna, ha a posta hálózatából kizárhatták volna a konkurenciát, ennek esélye azonban kicsi volt. A bank által kínált 25 milliárd forintos vételár mellett már a második évben el tudták volna érni a mostani OTP-mutatókat, annyit azonban nem ért a Postabank, amennyit kértek érte, közel megduplázni az árat botorság lett volna - mondta Csányi.
Az igazgatóság ismertette a 2001-2005-ig szóló időszakra elkészített stratégiáját is. Ahhoz, hogy az OTP Bank megőrizze piaci pozícióját, illetve csak kismértékben veszítsen részesedéséből, az elkövetkezendő öt évben infláció feletti, átlagosan 8 százalék körüli évi nominális növekedést kell elérnie. Az OTP Bank nyilvánosságra hozta tavalyi IAS szerinti főbb adatait is: az adózás előtti profit 40,024 milliárd, az adózott 32,388 milliárd forint, a saját tőke 126,335 milliárd forint, a számok csak minimális mértékben térnek el a magyar adatoktól.
A részvényesek jóváhagyták az 1,115 milliárd forint össznévértékű osztalékelsőbbségi pakett törzsrészvénnyé történő átalakítását részvényenként 5157 forint csereérték-különbözet megfizetése mellett. Az utóbbi összeg az elsőbbségi részvények könyv szerinti értékének (10 ezer forint) és a törzsrészvények 2001. március 23-át megelőző 60 tőzsdei kereskedési napján kialakult, forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárának (15 157 forint) a különbsége. A bank azon részvényesek számára, akik nem kívánnak a cserében részt venni, részvényenként 9500 forintos áron vételi ajánlatot tesz. A közgyűlés jóváhagyta az átalakított sorozatot tőzsdei bevezetését, a bank által kibocsátott részvények dematerializált értékpapírokká történő átalakítását és a törzsrészvények 1000 forintos alapcímletének 100 forintos alapcímletre történő módosítását is.
Az elsőbbségi részvények törzsrészvénnyé történő átalakításához és a csereérték-különbözet meghatározásához (ezekről részvényesi javaslatra külön határozatot hoztak) az elsőbbségi részvényosztály háromnegyedének jóváhagyása kellett. Ez nem okozott nehézséget, tekintve, hogy az érintett részvényosztály papírjainak közel 81 százaléka az OTP Bank portfóliójában van. Az egy aranyrészvényt birtokló állam is támogatta a javaslatokat. A közgyűlésen megjelent 56 elsőbbségi-részvényes az első határozatot ellenszavazat nélkül elfogadta, a másodikat (a cseredíjat) egyhangúan elvetette. A közgyűlésen elhangzott hozzászólások alapján nem kizárt, hogy egyes részvényesek megtámadják a csereérték-különbözet mértékére vonatkozó közgyűlési döntést. Egyes részvényesek kifogásolták azt is, hogy a bank most alacsonyabb vételi árat ajánl az idén zárult nyilvános ajánlattétel keretében alkalmazott 10 ezer forintnál.
Az igazgatóság az 500 forintos árkülönbözetet a bank finanszírozási költségével indokolta, s úgy vélekedett, hogy az ajánlat korrekt, a cserefeltétel értékarányos. A részvénycsere kapcsán befolyó összeg egyébként mintegy 5 milliárd forint tőkenövekményt jelent a banknak - a saját tőke mintegy 193 forinttal gyarapszik részvényenként -, de az értéknövekmény csak a részvények eladásakor jelenik meg, mert a papírokat addig könyv szerinti értéken tartják nyilván.
A részvényesek felhatalmazták az igazgatóságot 2,8 milliárd forint össznévértékű saját részvény megvásárlására is (a jegyzett tőke 10 százaléka), a vételár nem lehet magasabb, mint az adásvételi ügyletet megelőző napon a BÉT-en regisztrált átlagár 110 százaléka. A hitelintézet évek óta vásárol saját részvényeket a vezetői opciós és dolgozói bónuszrészvény-program számára. A közgyűlés megszavazta azt is, hogy a bank vállalja át az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak az opciós jog gyakorlásával kapcsolatban felmerülő adó- és járulékfizetési kötelezettségét, ami 150 millió forint többletterhet jelent a hitelintézetnek. A közgyűlés igazgatósági tagokat is választott, köztük Lantos Csabát, a Keler elnökét, aki szeptember óta az OTP vezérigazgató-helyettese. Az igazgatóság újabb öt évre Csányi Sándort, a bankot 1992 óta irányító vezérigazgatót választotta elnökké.
Barna Zsuzsa
