A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is csendesen zajlott a Pannonplast szerdai közgyűlése, ami nem is csoda, hiszen a csak másodjára határozatképes fórumon a részvényesek mindössze 25,65 százaléka vett részt. Az igazgatósági előterjesztéseket a megjelentek egyhangúlag elfogadták. A társaság június 5-től a tavalyi 1,7 milliárd forintos nettó eredmény 25 százalékát, azaz részvényenként 100 forint fizet ki osztalék gyanánt. A részvényesek ezúttal is választhatnak, hogy az osztalékot készpénzben vagy részvényben igénylik. Az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a 3596 forintos árfolyam alapján magánszemélyek 44, intézményi befektetők pedig 35 darab részvény után kapnak egy újat. (A különbséget az eltérő adózás indokolja.)
A közgyűlésen Fehér Erzsébet elnök-vezérigazgató a tavalyi évet értékelve az előző évinél mintegy 10 százalékkal kisebb nyereség okai között említette az alapanyagár emelkedését, a nyugat-európai gazdaságok megtorpanását, valamint a beruházások és akvizíciók 6,2 milliárd forintos költségeit.
Az idei tervek konzervatívabbak: az alapanyagárak jelentős ingadozása mellett számolnak az exportpiacok élénkülésének mérséklődésével, valamint a multinacionális vállalatok termeléscsökkentésével. Az elképzelések szerint 2001-ben 33 milliárd forintos árbevétel mellett az adózott eredmény elérheti a 2 milliárd forintot, ami 300 millió forintos növekedést jelentene.
Beruházásokra és akvizíciókra ebben az évben 3,5-4 milliárd forintot szán a társaság. A fedezet erre az EBITDA (adózás előtti, amortizáció és kamatok nélkül számított nyereség) 6,2 milliárd forintos értéke, hiszen így nem változna az egyébként már számottevő, 50 százalékos adósság/saját tőke mutató. A terjeszkedésnél elsősorban a környező országok jöhetnek szóba, elsősorban is Románia és Ukrajna, ahol már rendelkezik érdekeltségekkel a Pannonplast, s a helyismeret komoly előnyt jelent a tárgyalásoknál.
Madarász János
