Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Csopak-székház két különtermében, egy időben kezdődött tegnap a Csopak Rt. és a Balaton Füszért Rt. közgyűlése.
A két közgyűlés az éves mérlegek elfogadása után megszavazta az egyesülést, majd - ritkán látható társasági jogi kuriózumként - egy teremben folytatta munkáját. Az egyesülés után jogutódnak számító Csopak Rt. alapszabály-módosításáról már csak az egyesülést elfogadó Csopak- és korábbi Balaton-Füszért-részvényesek szavaztak.
A Csopak Rt. az egyesülési tervezetben rögzítette: kiválni szándékozó részvényeseivel olyan módon számol el, hogy azok részvényeik 2000 forintos könyvértékéből 60 forintot készpénzben, 1940 forintot ingatlanok tulajdoni hányadában kapnak meg (NAPI Gazdaság. 2001. március 1., 11-12. oldal). További lehetőségként a Csopak 1250 forintos árat kínált az egyesülést el nem fogadó, de az ingatlanhányadok iránt sem lelkesedő részvényeseinek. A Balaton Füszért-tulajdonosok (87,7 százalékban a Csopaké a társaság) kiválás esetén egy balatonlellei - nem tóparti - nádas résztulajdona, illetve tízezer forintos részvényenként 3500 forint készpénz között választhattak. Az egyesülés során minden tízezer forintos Balaton Füszért-részvényt három darab ezer forintos Csopak-részvényre lehet cserélni.
A Csopak kisebbségi részvényesei közül meglehetősen sokan - köztük az alapító Csopak Tája MGTSZ is - a kiválás mellett döntött, így a társaság 328 ezer 625 részvényt vesz meg (411 millió forintért), további 13 ezer 729 részvényért pedig ingatlanokat ad. A Füszért-részvényesekkel való elszámolás után a Csopak Rt. új alaptőkéje 1 milliárd 920 millió forint. A részvényenkénti saját tőke a bonyolult tranzakciósorozat révén mintegy 120 forinttal gyarapszik.
Markovszky György vezérigazgató részben a kiváló részvényesekkel való elszámolás pénzigényével indokolta, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az igazgatóság nem javasolt osztalékfizetést, így a teljes 838,6 millió forintos nem konszolidált és 1 milliárd 67 millió forintos konszolidált adózott eredmény az eredménytartalékba került. A közgyűlés elfogadta az IAS szerinti konszolidált mérleget is, 1 milliárd 192 millió forintos adózott eredménnyel.
A vezérigazgató részvényesi kérdésre elmondta, hogy az egyesülés mellett a társaság eladósodottsága önmagában is indokolja az osztalékpolitika változását, a Csopak konszolidált mérlegében 1,14 milliárd forint - túlnyomórészt tavaly felvett - beruházási és fejlesztési, valamint 1,28 milliárd forint rövid lejáratú hitel szerepel (a két évvel ezelőtt felvett 1,5 milliárdos kötvénytartozás mellett.) A Csopak jórészt hitelből finanszírozta a Tempo üzlethálózat erőteljes fejlesztését, tavaly például 3 milliárd forintot költött beruházásokra. Az idén saját erőből 2 milliárdot terveznek a Tempo bővítésére, valamint a két sütőipari érdekeltség (Győr és Miskolc) fejlesztésére fordítani, ezt a tervezett ingatlanértékesítések bevétele egészítheti ki. (A tavalyi 1,377 milliárdos adózott eredmény több, mint 40 százalékát, 550 millió forintot az ingatlaneladások rendkívüli eredménye hozta.)
A közgyűlés személyi kérdésekben is döntött. Az igazgatóságot az 1991-es alapítás óta vezető Gubicza Ferenc (a Csopak Tája MGTSZ elnöke) lemondott, utódja Raskó György egykori FM-államtitkár lett. Gubiczát a közgyűlés az fb tagjává, a testület pedig elnökévé választotta. A részvényesek egy valószínűleg más tőzsdei társaságok számára is követendő alapszabály-módosításról is döntöttek: a Csopak ezentúl automatikusan aláveti magát a tőzsde bevezetési szabályzatában a kibocsátókra vonatkozó - és a tapasztalat szerint igen gyakran változó - előírásainak, így ezért a jövőben nem kell minden esetben alapszabályt módosítani.
Korányi G. Tamás
