Az eddigi kapitalizációs és forgalmi, likviditási mutatók helyett a besorolás alapelve, hogy az adott kibocsátó milyen sűrűséggel vállalja az információszolgáltatást. Az A kategóriába kerüléshez az eddigi 10 milliárd forintos kapitalizáció helyett 2,1 milliárd szükséges, valamint az, hogy a megelőző fél évben a tőzsdenapok legalább húsz százalékában szülessen kötés az adott papírra. E két feltételnek együtt 35 részvény tud eleget tenni (az OTP mindkét sorozatával), ám közülük nyolcan nem vállalták a negyedéves információszolgáltatást. A maradást választotta a BIF, a Brau, a Dédász, a Édász, a Elmű, a Émász, a Skála, a Titász, vagyis az áramszolgáltatók most is kifejezésre juttatták, hogy számukra valóban kényszer volt a tőzsdekényszer.
Az eddig 17 szereplős A kategória tíz új taggal gyarapodott az eddigi B-ből. Visszakerül a „lecsúszást” mindig is sérelmező és gyorsjelentését a B-ben is negyedévente rendesen közlő Zwack és Inter-Európa, valamint a Zalakerámia, a hamarosan valószínűleg amúgy is megszűnő OTP-elsőbbségi, a valaha A kategóriás Fotex, Globus, Csopak és az A-ban újonc Antenna és Mezőgép. Némi meglepetésre a nemrég még a bukottak közé tartozó Humet is bekerült az A kategóriába, igaz, a mezőnyben neki a legkisebb (2,652 milliárdos) a kapitalizációja. A korábbi B kategória 27 szereplőjéből tízen az A-ban folytatják, a csoport viszont bővült az eddigi C 17 szereplőjével. Így az új B kategória meglehetősen heterogén lesz, hiszen a 86 milliárdos tőkeértékű Elmű ugyanott fog szerepelni, mint a 133 millió forintot „érő” HBW. Az átalakítás nyertesei elvileg azok a közepes méretű cégek lehetnek, amelyek az A kategóriába való visszatéréssel reménykedhetnek a befektetői érdeklődés visszaszerzésében, ám nagy kérdés, hogy egy adminisztratív lépés önmagában mennyire képes forgalmat generálni.
K. G. T.
