Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ausztria legnagyobb áramtermelő, -szolgáltató és -elosztó társasága, a Verbund 15-20 százalék közötti részesedést szerezne az Édászban az EdF-pakett egy részének megvásárlása révén - adta hírül a Bloomberg hírügynökség az osztrák Wirtschaftsblatt híre alapján. A hír nem igazán új keletű, lapunk már tavaly novemberben (NAPI Gazdaság, 2000. november 4., 7-8. oldal) tudósított az osztrák cég ez irányú lépéseiről. Úgy tudjuk, hogy a Verbund már több éve megállapodott az EdF-fel, s vételi opciót kapott a pakett egy részére. Ezt annak idején az EdF távozóban lévő magyarországi főigazgatója kategorikusan cáfolta, a Verbund pedig nem kommentálta lapunk értesülését.
A Wirtschaftsblatt úgy tudja, hogy a 15-20 százalékos csomagért a Verbund 700 millió schillinget, azaz 46,9 millió dollárt fizetne. A jelentős keleti kapcsolatokkal rendelkező Verbund magyarországi terjeszkedése gazdaságilag racionálisnak nevezhető, ám kérdéses, hogy milyen szerepet kíván magának az Édász életében.
Az egyik legértékesebb magyarországi áramszolgáltató, a győri Édász tulajdonosi struktúrája meglehetősen koncentrált, az utóbbi egy évben átrendeződés is végbement benne. (A francia EdF és a német E.On társbérlete három éve tart.)
Az EdF és az E.On (azelőtt Bayernwerk) korábban 27,69-27,69 százalékos pakettet birtokolt, a 2000. évi gyorsjelentésből azonban kiderült, hogy az EdF tulajdonrésze 20,84 százalékra apadt, a különbözet pedig a BNP Dresdner Bank nem nevesített alszámlájára vándorolt. A korábbi titokzatos pénzügyi befektető, a Matura GmbH csomagjának egy része a Magyar Beteiligungs GmbH-hoz került, a maradék pedig a BA-CA ugyancsak nem nevesített alszámláján landolt. Megfigyelők már korábban is az E.Ont sejtették a háttérben a titokzatos pénzügyi tulajdonosok mögött.
A Verbund esetleges tulajdonosi belépése mindenesetre erősíti a francia szakmai befektető háttérbe szorulásáról szóló korábbi híreket. Az Édász-történet annyiban feltétlenül emlékeztet a BorsodChemére, hogy itt sem lehet tudni, ki a cég több mint 40 százalékának a tulajdonosa. Akárcsak a BC-nél, a PSZÁF-nak ezúttal sincs könnyű dolga, ha bizonyítani akarja a tulajdonosi összefonódásokat... Az új értékpapírtörvény alapján mindenesetre az egy tulajdonost támogató együttszavazási megállapodások, csakúgy, mint az élő opciós szerződések, beletartoznak az ominózus 33 százalékos tulajdoni korlátba. Az Édász tulajdonosi struktúrájáról előbb-utóbb mindenesetre lehull a lepel, és a valós tulajdonosnak akkor mindenképpen nyilvános vételi ajánlatot kell tennie.
Tallósy István
