Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Postabank több mint háromszáz kisrészvényese és a PM közt jelenleg zajló 21 perből immár kettőben született első fokú döntés. (A jogvita azért robbant ki, mert a magyar állam 1998 decemberében az alaptőke 42 milliárdról 21 millió forintra történt leszállítása révén 10 ezer forintról 5 forintra csökkentette a részvények névértékét.) A bíróság hónapokkal ezelőtt jogosnak ítélte annak az öt felperesnek - az elsőrendű felperes az Atomtransz Kft. - az igényét, akik 11 ezer darab részvényt birtokolnak.
A PM fellebbezett a döntés ellen, ám itt még nem született jogerős döntés. Várhatóan a most első fokon pervesztes kisrészvényes - akinek 134 darab ötforintos névértékű értékpapír van a birtokában - is jogorvoslattal él a másodfokú bíróságon. Információnk szerint a további 19 ügyben - köztük akad, amelyikben 145 magánszemély alkot egy pertársaságot - még nem született elsőfokú döntés, és a bíróságok arra várnak, hogy a Legfelsőbb Bíróság precedens értékű jogerős döntést hozzon az „Atomtransz-ügyben”.
A PM főosztályvezető-helyettese, Osváth Piroska lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a legfrissebb bírói döntés révén javultak a tárca esélyei. A kisrészvényes - a magyar államot terhelő konszernjogi felelősség alapján - azt kérte, hogy a PM az eredeti névérték 140 százalékáért vásárolja meg az értékpapírt. A PM jogi képviselője azonban a tárgyalóteremben kifejtette: a Postabank tőkéjének leszállítása éppen azon veszteségek miatt volt elkerülhetetlen, amelyek a hitelintézet „magánbanki” időszakában keletkeztek, azt megelőzően tehát, hogy az állam a bank csőd közeli helyzetére tekintettel kénytelen volt tőkeemelés révén tulajdoni részesedést szerezni. A bírói döntés kiemelte: egy részvény árfolyama a cég veszteségéhez mérten csökken, és a tulajdonosnak ezt a veszteséget viselnie kell, a kisrészvényeseket védő törvényi rendelkezéseknek pedig nem a kockázat alól való mentesítés a célja - mondta a PM illetékese, aki utalt rá: a bíróság szerint is a forgalmi érték a szerződéskötési kötelezettség fennállásakor vizsgálandó.
Lapunknak ezzel összefüggésben a kisrészvényesek jelentős részét képviselő Hidasi Gábor ügyvéd elmondta: a forgalmi érték objektív kategória, és a jogszabályokból az következik, hogy az ajánlattételnél az állam befolyásszerzését megelőző árfolyamot kell irányadónak venni. Kiemelte: a Legfelsőbb Bíróság egy 2000. januári eseti döntése szerint - amely egy analóg ügyben született - a szerződéskötési kötelezettség a többségi részesedés megszerzésének időpontjában áll fenn. A magyar állam 1998. július 23-án többségi részesedést szerzett a bankban, ezt a tényt pedig 30 napon belül be kellett volna jelenteni a cégbíróságon és egyidejűleg közzé kellett volna tenni a Cégközlönyben. Ez azonban csak 1998. december második felében történt meg, a kérdéses Cégközlöny pedig csak 1999 februárjában jelent meg.
Drávucz Péter
