Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A székesfőváros még 1914-ben, különböző devizanemekben mintegy 58 millió korona értékű, 1927-ben pedig 20 millió aranydollár értékű kötvényt bocsátott ki. A fővárosi önkormányzat szerint a felelősség a magyar államé, a Pénzügyminisztérium ezt a kibocsátó főváros terhére látná megállapíthatónak. A városháza szerint az önkormányzat nem tekinthető az egykori székesfőváros jogutódjának.
A felpereseket képviselő Patay Géza ügyvéd lapunknak elmondta: a precedensper főbb kérdéscsoportjai közül az első az elévülésé. Itt álláspontjuk szerint a polgári törvénykönyv tulajdonjogra vonatkozó szabályait kell visszamenőleges hatállyal alkalmazni. Azon alperesi érveléssel összefüggésben, amely szerint az 1946-os pengő-forint váltással elértéktelenedett a követelés, kiemelte: 1946. augusztus elseje után állítottak ki ideiglenes elismervényeket, márpedig ennek nem lett volna értelme elértéktelenedett kötvények esetében. A hazai tőzsdén pedig még 1948-ban is jelen voltak a papírok, sőt, mintegy tíz éve jegyezték azokat a londoni tőzsdén.
A felperesek az 1946 után ki nem bocsátott szelvények tekintetében is érvényesíteni kívánják igényeiket, a számítások szerint mintegy 74 kifizetés maradt el. Patay utalt rá, hogy olyan értesülések birtokába jutottak, miszerint a magyar állam még 1967-ben is bocsátott ki külföldiek részére szelvényeket, korábbi adatok szerint pedig a Pénzügyminisztérium folyamatosan nyilvántartotta az értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségeket, így vélhetően ez ma is az állam rendelkezésére áll.
Drávucz Péter
