Az OTP Bank Rt. tegnap délután eljuttatta a Postabank-részvényekre szóló vételi ajánlatát az ÁPV Rt.-nek, ebben - a mindenki által kíváncsian várt, de a felek által hétpecsétes titokként kezelt vételáron kívül - kitért a fizetés módjára, a Postabankkal kapcsolatos stratégiai tervekre és az ügylethez kapcsolódó garanciális feltételekre.
Mint ismeretes, a Postabank részvényeinek 87 százaléka a Pénzügyminisztériumnál, csaknem 13 százaléka az ÁPV Rt.-nél található, de a tranzakciót a kormány döntése alapján egészében az ÁPV Rt. bonyolítja le. A magánosításról szóló kormányhatározat jelölte ki azt is, hogy elsőként az OTP-vel kell tárgyalni. (Nota bene: pályázat nélküli bankeladásra már korábban is akadt példa, például a Budapest Bank vagy a CIB esetében, utóbbi kisebbségi pakettjét az MNB értékesítette.)
Az OTP a hírek szerint már túl van az első átvilágításon - ebben a Postabank 2000. évi haromnegyed éves adatait vették górcső alá -, de a tényleges üzletkötést (ha lesz ilyen) megelőzi még egy átvilágítás. Ez március elejére befejeződhet, így - ha az ÁPV meg tud állapodni az OTP-vel és azt a kormány is jóváhagyja - az OTP április végi rendes közgyűléséig tető alá lehetne hozni a tranzakciót.
Az OTP által kínált vételár a Postabank portfóliójának minősége miatt minden bizonnyal jócskán alatta marad a 40 milliárd forintot alulról közelítő saját tőkének. (Nemcsak a hitelportfólió, hanem a betétállomány összetétele is rejt magában kockázatokat, magas a viszonylag „drága” lakossági források, például a betétszámlakönyv aránya.)
Az OTP minden bizonnyal szívesen felhasználná a fizetéshez saját részvényeit, amelyeknek most úgyis bővében van. 2000. szeptember 30-án a részvények 3,4 százaléka (mintegy 950 ezer darab) volt saját portfóliójában, a múlt héten lezárult elsőbbségi-visszavásárlási akcióban - amelynek eredményét ma teszik közzé - ez további 3,3 százalékkal (928 ezer 320 darabbal) gyarapodott.
Ha a bank 6,7 százaléknyi saját részvényt (tehát mintegy 2 millió darabot) kínál fel az ÁPV-nek, a tőzsdei árat figyelembe véve a vételár elérheti a könyvérték akár háromnegyedét is, miközben az ellenértékként adott részvénycsomag az OTP-nek jóval kevesebbe került. (Az elsőbbségi részvények ugyan pillanatnyilag kevesebbet érnek, mint a törzsrészvények, de az átalakítás vélhetően sem a banknak, sem az államnak nem okozhat nehézséget, főként akkor, ha ez is része lenne egy elképzelt tranzakciónak.) A sok bizonytalan elem mellett két dolog tűnik biztosnak: az OTP nem kényszerül részvényállománya felhígítására, elkerülve a jelenlegi kellemes tulajdonosi struktúra átrendeződésének veszélyét (lásd BorsodChem-szindróma) és elvileg kidolgozható olyan fizetési modell, amelyben ugyanaz az ár a vevőre kisebb anyagi terhet ró, mint amennyi bevételt jelent az eladónak.
Korányi G. Tamás
