Az Arago 1998 áprilisában - szinte huszáros csínnyel - szerezte meg az ellenőrzést a Zalakerámia felett. Azóta negyedik alkalommal emel a társaság - mindannyiszor igazgatósági hatáskörben, zártkörű módon - alaptőkét, rendre a döntést megelőző egy-két hét aktuális tőzsdei árszintjének megfelelő árfolyamon. Ebből két alkalommal bankok jegyeztek részvényt, kétszer pedig közvetlenül az Arago Rt. Az Arago korábbi bejelentése szerint a mostani tőkeemelés előtti jegyzett tőke 18 százalékát birtokolta, korábban ugyanis nemcsak vett, de rendre el is adott Zalakerámia-részvényeket. Az utóbbi évben már nem hajtott végre efféle tranzakciókat, így kiszámítható, hogy részesedése e megemelt alaptőkében 29 százalékra nőtt. (A részarányt Leisztinger Tamás Arago-elnök lapunk kérdésére megerősítette.)
A tőkeemelés közvetlen oka, hogy az építkezések idei - már a januári rendelésállományon is látszó - megélénkülése miatt szűkössé váltak a Zalakerámia kapacitásai. Leisztinger Tamás elmondta, hogy a befolyó összeget várhatóan egy hazai zöldmezős gyárépítkezésre fordítják. Megfigyelők úgy vélik, a legalkalmasabb helyszín a Nógrád megyei Romhány lehet, ahol a csempegyártás százéves múltra tekint vissza. (A Zalakerámia 1997-ben vette meg, majd a következő évben magába olvasztotta a romhányi Rékerámia Rt.-t.)
Egy 2 millió négyzetméteres kapacitású csempegyár felépítésének költsége - a részben adott ipari infrastruktúra felhasználásával - a becslések szerint nem sokkal haladná meg a 2 milliárd forintot, így erre elég lenne a mostani tőkeemelésből származó pénz. (A cseh érdekeltség eladásából befolyó mintegy 1,7 milliárd forintot hiteltörlesztésre fordítják.)
Ugyanakkor a tőkeemelés mögött nem csak beruházási megfontolások állhatnak, hiszen a Zalakerámia-csoport éves készpénztermelő képessége idén alighanem eléri a 3 milliárd forintot. Mivel a Zalakerámia egyre ígéretesebb felvásárlási célponttá vált, nem kizárt, hogy az Arago vezetése kevesellte a 18 százalékos részesedést, és tőkét emelni lényegesen egyszerűbb, mint a piacon vásárolni. Az új, 29 százalékos arány mellett már biztos az Arago pozíciója, mivel a Zalakerámia alapszabályát másfél éve - éppen saját tapasztalatai alapján - úgy módosíttatta, hogy a vezető testületek visszahívásához immár 75 százalékos többségű döntés kell. (A testületek mandátuma 2003-ban jár le.)
Az Arago mindenesetre jól kiköltekezett 2001 első hónapjában. A Pick tőkeemelésére 3 milliárd 36 millió, a Falcotrade megszerzésére 500 millió, a Zalakerámia-pozíciók erősítésére 1 milliárd 788 millió forintot fordít, vagyis befektetései 5,3 milliárd forinttal növekednek. A február 19-i közgyűlés napirendjén szereplő tőkeemelés elvileg akár 3,5 milliárd forint friss tőkét is hozhat, de a különbözet még így is mintegy 1,8 milliárd forint, ami aligha lapult ott az - immár egyértelműen a legjelentősebb hazai vállalatfelvásárló társasággá vált - Arago pénztárcájában. Igaz, az egyik Arago-cég - az Eravis - nagyjából ugyanekkora összegért adott el néhány hete munkásszállókat, s a Taverna-részvénycsomagért is kapott az Arago 3-400 millió forintot, ám a 3,5 milliárdos tőkeemelés forrása még mindig talányos.
Korányi G. Tamás
