A szegedi és a hatvani konzervgyár eladására tett sikertelen kísérlet után a Magyar Fejlesztési Bank Rt. a Limpex-csoporthoz tartozó másik két konzervgyár értékesítésére is pályázatot írt ki. A nyíregyházi és a nagyatádi konzervgyár megvásárlására a pályázatokat február elejéig várja a fejlesztési bank, amely ugyanakkor nem tett le a szegedi és a hatvani gyár értékesítéséről sem. Információink szerint a sikertelen pályázatok ellenére továbbra is folynak tárgyalások a szegedi és a hatvani gyár eladásáról, s a két gyárról már január végén megállapodást köthetnek a potenciális vásárlóval.
A Globus Rt., amely korábban már jelezte érdeklődését a Limpex-csoport egyes részei iránt, továbbra sem tett le a társaságok megvásárlásáról - mondta korábban Jéhn József, a társaság alelnöke a NAPI Gazdaság kérdésére (NAPI Gazdaság, 2000. december 23., 7. oldal), bővebbet azonban nem kívánt elárulni. A Globus-csoport egyébként már a szegedi és a hatvani gyárra kiírt pályázat megjelenése előtt megtette ajánlatát az MFB-nek, ennek keretében a Hatvani Aranyfácán konzervgyár egyes berendezéseit, a Szegedi Konzervgyár húskonzervgyártó gépsorait és a Nagyatádi Konzervgyárat vásárolta volna meg. A tranzakcióra a Globus az akkori nyilatkozatok szerint 5-600 millió forintot szánt.
A Globus részéről a német DEG fejlesztési bank kétlépcsős tőkeemelésének első részlete után az esetleges vásárlás már könnyebben finanszírozható lenne, hiszen abból eddig 4 millió eurónyi friss forráshoz jutott a konzervipari társaság. A Limpex-cégek értékesítésének folyamata egyelőre nem hatott a Globus-részvények tőzsdei szereplésére.
Azok árfolyama a DEG 3200 forintos tőkeemelésének decemberi bejelentése óta folyamatosan csökkent, s jelenleg minimális forgalom mellett 2200-2300 forint körül stagnál. A tőkeemelés első lépcsőjének realizálódása óta bekövetkezett mintegy 20 százalékos áresés megfigyelők szerint egyszerű okra vezethető vissza. A nagyobb intézményi befektetők által eddig hanyagolt konzervipari papír árfolyama ugyanis az elmúlt másfél évben a körvonalazódó tőkebevonással kapcsolatos hírek hatására vett rendszeresen lendületet.
Annak realizálódása után azonban a befektetők kénytelenek voltak szembesülni a ténnyel, hogy a megjelenő új pénzügyi befektető hiába volt hajlandó a társaság részvényeinek jelentős hányadáért a piaci árhoz képest több mint 20 százalékos felárat fizetni, az akció nem jár együtt a papír likviditásának és közkézhányadának növekedésével, s annak ismertsége és elfogadottsága sem nőtt jelentősen a portfólióbefektetők körében.
L. A.
