BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Folyik a Postabank átvilágítása

Az ünnepek alatt is folyt az OTP által megvásárolni kívánt Postabank átvilágítása, a bank vezetése úgy számol, hogy január végére tudja megállapítani, mennyit is ér számára a Postabank. Megfigyelők szerint ha létre is jön az ügylet, a bank az OTP-csoporton belül egy ideig - egy-két évig - mindenképpen megőrzi különállását.

2001. január 3. szerda, 23:59

Dolgoznak a tanácsadók az OTP-Postabank frigyen, az ÁPV a Credit Suisse First Boston (Budapest) befektetési bankot nyilvánította a tanácsadói pályázat győztesének és meg is kötötte vele a szerződést. Az OTP három tanácsadóval dolgozik. A jogi kérdéseket a már az OTP-emisszióknál is hasonló szerepet betöltő Köves Clifford Chace Pünder ügyvédi iroda vizsgálja, az Arthur Andersen pedig auditor szakértőként dolgozik. A vétel pénzügyi tanácsadója a magyar privatizációban már komoly tapasztalatokat szerzett Salomon Smith Barney amerikai befektetési bank. Az OTP és a tanácsadók stábja a Postabank úgynevezett adatszobájában vizsgálódik, elsődleges feladatuk, hogy a lehetséges szinergiák és kockázatok figyelembevételével állapítsák meg, mennyit ér a legnagyobb magyar lakossági bank számára az e téren második helyen álló korábbi versenytárs. (A vizsgálat - ha az akvizíciós tárgyalások eredménytelenül záródnak - alighanem jelentős versenyelőnyt jelenthet az OTP számára, de ugyanezzel a későbbiekben más vevőjelöltek is élhetnek.)
A NAPI Gazdaság az OTP egyik vezetőjétől úgy értesült, hogy a munka január végére fejeződik be, addigra alakítja ki vételi ajánlatát az OTP Bank. Az ajánlat nem szorítkozik majd kizárólag egy pénzösszegre, hanem kiterjed a finanszírozás mikéntjére, illetve a Postabank integrációjának módjára is. Utóbbi azért lényeges, mert az OTP-vel való tárgyalásokat lehetővé tévő kormányhatározat a Postabanknak egy erős pénzügyi csoportba való integrálásáról szól. Az integrálás persze nem jelent feltétlenül beolvasztást, sőt, utóbbinak a Postabank esetében számos jogi akadálya is van.

Megfigyelők rámutatnak arra, hogy a magyar hitelintézeti törvény előírása, amely szerint az átvett bank ügyfeleinek szerződésük módosításáig vagy lejártáig biztosítani kell a korábbi pénzügyi (például kamat-) feltételeket, megnehezíti a gyors beolvasztást. (Ezzel kapcsolatban már az ING Bank is szerzett nem túl kellemes tapasztalatokat a Dunabank-ügyfelek átvétele kapcsán.)
Mivel a Postabank számos betéti konstrukciója az OTP hasonló kostrukcióinál banki szempontból kényelmetlenebb, ezért biztosra vehető a legalább egyéves átmeneti időszak. Az OTP-csoporton belül különben már amúgy is működik egy pénzintézet, a 2000 első kilenc hónapjában 1,4 milliárd forint profitot elért Merkantil Bank, így a párhuzamos működés nem lenne szokatlan, ráadásul a Postabank meglehetősen sok pénzért fel- majd újjáépített imázsa sem veszne el teljesen.
A váltás után is tovább élő betéti és hitelszerződések nehezítik a Postabank értékének meghatározását is, ezek jelentős részben determinálják a bank eredménytermelő képességét. E tételt az OTP az árkialakításnál valószínűleg diszkonttényezőként veszi számításba, ugyanakkor a postai betétgyűjtésben fellelhető szinergiák a másik oldalon szerepelnek majd. A bank vezetése következetesen hallgatásba burkolózik az elsőbbségi részvények sorsát illetően. Az OTP Bank 10 ezer forintos nyilvános vételi ajánlata (NAPI Gazdaság, 2000. november 28., 13-14. oldal) január 31-ig érvényes, feltétele, hogy a felajánlott mennyiség elérje az 1,15 millió darabos sorozat háromnegyedét. Eddig jószerével alig indultak meg a felajánlások, de ez nem is meglepő. A 9450-9500 forinton stablizálódó tőzsdei árfolyam arra utal, hogy a piac kedvezően fogadta az ajánlatot és megfigyelők szerint nem lesz komoly akadálya a megcélzott mennyiség begyűjtésének. Nem világos, hogy a bank milyen módon akarja bevonni a Postabank 99 százalékának kifizetésébe az elsőbbségi részvényeket. Ha részvénycserét javasol az áprilisi közgyűlésnek, az vélhetően cseredíjas csere lesz, hiszen ellenkező esetben a részvényeiket megtartó elsőbbségi részvényesek kerülnének előnyösebb helyzetbe, amit a bank aligha tart kívánatosnak. Ha viszont túl sokan maradnának ki a cseréből, nem sikerülne a banknak a voltaképpen a bevezetése óta kényelmetlen második sorozat kivonása a tőzsdéről. Ha a Postabank-akvizíció meg is hiúsul, a bank vélhetően akkor sem jár rosszul a vételi ajánlattal, hiszen a megszerzett papírok számára legalábbis potenciálisan a törzsrészvényekkel egyenértékűek.
Korányi G. Tamás

Korányi Tamás G.
Korányi Tamás G.

Ez is érdekelhet