Jelentős méretű sajátrészvény-csomagot vásárolt december 20-án a Brau. A társaság tegnapi bejelentése szerint tőzsdei forgalomban 67 897 darab elsőbbségi részvényt vásárolt, a közleményben azonban nem térnek ki annak árfolyamára. A kötésre fix ügylet keretében kerülhetett sor, hiszen a részvények aznapi forgalma jóval alatta maradt ennek a mennyiségnek. Ezzel tovább csökken a társaság részvényeinek közkézhányada, amely - figyelembe véve az elsőbbségi sorozat 674 ezer darabos méretét - amúgy sem tartozott az igazán nagyok közé. Az áron kívül az elsőbbségi papírok eladóját sem jelöli meg a közlemény, azonban nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy talán ugyanaz az intézményi befektető szállt ki ily módon befektetéséből, aki az év elején intenzív vásárlásaival 6000 forintig hajtotta fel a papír árfolyamát.
A Brau fő tulajdonosa, az osztrák Brau Union AG egyébként az elsőként tavaszig tartó, majd november elejéig meghosszabbított részvénycsere során vételi ajánlatot tett az elsőbbségi sorozatból 238 ezer darabra.
Egyelőre ugyan nem tudni, hogy az elsőbbségi tulajdonosok közül vajon mennyien éltek a vételi ajánlattal, számításaink szerint azonban nem elképzelhetetlen, hogy - piaci vásárlásokkal együtt - a fő tulajdonos már az elsőbbségi sorozat felét is birtokolja. Ehhez hozzáadva a most bejelentett vásárlást, akár az is elképzelhető, hogy a Brau elsőbbségi részvényeinek közkézhányada 200 ezer darab alá csökkent. Kérdés, hogy vajon a társaságnak célja-e az egyre csökkenő likviditású papír tőzsdén tartása. Marketingszempontokon kívül talán egy indoka lehet az osztrák tulajdonosnak - aki számára, maga is nyilvános társaság lévén, nem idegen a tőzsdei jelenlét - a részvények tőzsdei szerepeltetésére. Mégpedig az, hogy a viszonylag kiszámítható osztalékpolitika miatt, amely szerint az adózott eredmény 20-25 százalékát osztja ki a részvényeseknek ilyen formában, az azt birtokló befektetők esetleg csak igen magas áron válnának meg részvényeiktől, s ez meglehetősen drágává tehetne egy ilyen akciót.
L. A.
