Tíz évvel a Budapesti Értéktőzsde alapítása után a kilencvenes évek elejéhez képest alapvetően változtak a nemzetközi tőkepiaci körülmények. Globális, virtuális intézmények körvonalazódnak, a sorra rt.-vé alakuló nemzeti tőzsdék a légitársaságokhoz hasonlóan szövetségkötésekkel igyekeznek válaszolni a kihívásokra. Az internet térhódítása a tőzsde, mint kétszáz éves természetes monopólium eltűnését is jelenti, ugyanakkor az egységes európai tőzsde kialakulása valószínűleg a néhány évvel ezelőtt számítottnál lassabban megy majd végbe. A megváltozott helyzetre a BÉT középtávú - legalább hároméves időhorizontú - stratégiával kíván felkészülni, erről fognak vitázni holnap a tőzsdetagok.
A stratégia abból indul ki, hogy egy részvénytársasági formában működő intézmény jobban képes válaszolni a kihívásokra, mint a jelenlegi nonprofit intézmény. Az utóbbi tíz év fejlődése megmutatta, hogy a tőzsde nem más, mint egy olyan vállalkozás, amely szolgáltatásokat kínál a pénz- és tőkepiac szereplői számára. Az átalakulás azt is jelenti, hogy a tagi és a tulajdonosi szempontok elkülönülten fognak a jövőben megjelenni. Jelenleg a tagok abban érdekeltek, hogy a tőzsde szolgáltatásait minél olcsóbban vehessék igénybe, ugyanakkor a tulajdonosi érdek egy rt.-ben nyilván a nyereséget is figyelembe veszi. Ennek eredőjeként a tőzsde a tagjai részéről felmerülő fizetőképes keresletet hivatott kielégíteni. A tőzsde egyébként bizonyos értelemben már most is profitorientált intézményhez hasonlóan működik, legalábbis erre utal, hogy az információk értékesítése mind fontosabb bevételi forrássá válik.
A középtávú stratégia mellett a tagok döntenek a 2001. évi pénzügyi tervről is, amely a korábbi évekhez képest - az MMTS-2 rendszer üzembe állása miatt - jóval kisebb beruházási ráfordításokat tartalmaz.
A tervezett alapszabály-módosítások leginkább a tőzsdei vagyonhányadok - amúgy meglehetősen bonyolult - átruházási szabályait érintik, gyakorlatilag lehetővé teszik, hogy e vagyonhányadokat a tőzsdetagokon kívüli kör is szabadon megszerezhesse. (Persze a vagyonhányadok, amíg a BÉT nem alakul rt.-vé, nem sokra jogosítanak, sem szavazati, sem osztalékjogot nem adnak, ráadásul nagyságuk sem állandó, hanem attól függ, hogy a mindenkori birtokosuk milyen mértékben járul hozzá a tőzsde forgalmi bevételeihez.) Az az alapelv viszont nem változik, hogy minden tőzsdetagnak kell legalább egy vagyonhányaddal rendelkeznie. A változások másik része a tőzsdetanács operatív irányító szerepkörét erősíti; ha a tagok is elfogadják, ezentúl a tőzsde saját vagyonának 10 százaléka erejéig a tanács dönthet gazdasági társaságban való részvételről.
A közgyűlés utolsó napirendi pontja egy első pillantásra inkább formainak tűnő változtatásra irányul. A nem a magyar állam vagy a jegybank által kibocsátott kötvények - mint a Matáv vagy az EBRD kötvényei - eddig a részvényszekcióban szerepeltek, nem pedig az állampapírokéban. Ezentúl e kötvények az állampapírokkal közös szekcióba kerülnek, ami ugyan teljesen logikus, ám ezzel az it-szekciótagsággal nem rendelkező mintegy 25-30 tőzsdetag elől gyakorlatilag el lesznek zárva. Igaz, e papírok eddig is a parkett legkevésbé likvid szereplői voltak.
Korányi G. Tamás
