Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kedvezőtlen nemzetközi tőkepiaci környezetet okolja az osztrák vagyonkezelő a Telekom Austria (TA) első nyilvános részvénykibocsátásán (IPO) tapasztalt alacsony érdeklődésért. Az osztrák távközlési vállalat 25 százalék plusz egy szavazatnyi, a Telecom Italiának korábban eladott részvénycsomagján felüli tulajdonrésze az osztrák állam tulajdonában volt a kibocsátás előtt. Az IPO-n eredetileg meghirdetett 140 millió darab részvényből a 9-12 eurós ársáv alján, 9 eurón is csak 128 millió darab papír kelt el. A kibocsátás után a társaságot némileg vonzóbbá tette, hogy az osztrák állami tulajdonrész 50 százalék alá, 44,4 százalékra csökkent. A Telecom Italia részesedése 29,8 százalékra nőtt, a szakmai befektető a közel 5 százalékos részvénycsomagot mintegy kárpótlásul kapta, ő ugyanis a korábbi 25 százaléknyi pakettet még 15 eurót meghaladó árfolyamon jegyezte. A fennmaradó 25,8 százalékos közkézhányad 47 százaléka került kisbefektetőkhöz, valamivel több mint fele lett az intézményi vásárlóké. A TA-részvényekkel egyébként ma kezdődik a kereskedés a bécsi tőzsdén, a Nasdaq részvénypiac gyenge tegnapi szereplése után azonban megfigyelők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az árfolyam már az első kereskedési napon a kibocsátási ár alá esik.
Az osztrák IPO-nál sikeresebb volt a Deutche Post World Net szintén pénteken zárult első nyilvános kibocsátása, amelynek keretében a német állam adta el postájának 29 százalékos részét. A kibocsátás során a befektetők nyolcszorosan jegyezték túl a felajánlott részvénycsomagot, az eladási árfolyam a korábban megállapított 18-23 eurós ársáv közepe táján, 21,4 eurón alakult ki. A német postavállalat részvényeivel már tegnap megindult a kereskedés a frankfurti tőzsdén, ahol a kereskedés első felében 22 euróig emelkedett a frissen bevezetett papír ára, a gyenge amerikai nyitás után azonban 21 euró alá süllyedt. Persze befektetői szemmel a Deutsche Post más megítélés alá esik, mint a kissé szerencsétlen sorsú AT, hiszen előbbi inkább a konzervatívabb intézményi befektetők érdeklődésére tarthat számot, a viszonylag kiegyenúlyozott tevékenység a defenzívebb portfóliók fontos elemévé is teheti a papírt.
L. A.
