A gázüzletág kilenchavi 80,9 milliárd forintos üzleti veszteségének betudhatóan (az érintett 3 hónapban 43,3 milliárd), az egyéb tevékenységek jó eredménye ellenére veszteséggel zárta a harmadik negyedévet a Mol Rt. Ezzel azonban a társaság az ez évi gázüzletági veszteség legnagyobb részét már kimutatta. A harmadik negyedév ugyanis a téli időszakra való felkészülés időszaka, ilyenkor kerül a gáztárolókba a téli csúcsidőszakban értékesített gáz legnagyobb része. Mivel a számviteli előírások miatt ezt azonnal le is kell értékelni az éppen érvényes hazai árak szintjére, a veszteség túlnyomó része ekkor jelentkezik. A harmadik negyedévben ez a hatás 13,9 milliárd forintot tett ki, ez az a veszteség ami az utolsó periódusban már nem ismétlődik.
Ezzel együtt, ahogy azt Mosonyi György vezérigazgató a Mol tegnap tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az ez évi 100 milliárd forintos becslés a gázveszteségeket illetően megalapozott volt. Azon csupán az a mintegy 9 milliárd forint változtat, amit a 43 százalékos gázáremelés jelent. Ugyanakkor azt azért tudni kell, hogy ez a veszteség az importon elért teljes veszteséget jelenti és nem tartalmazza az hazai kitermelésű fölgázon elért, ennél nagyságrenddel kisebb, de még mindig tetemes nyereséget.
A hazai földgázkitermelés ugyanis a kutatás-termelés üzletágba tartozik. Ez az üzletág elsősorban a magas világpiaci áraknak köszönhetően hozott 62 milliárd forint üzleti eredményt. A feldolgozás és kereskedelmi üzletág 78,6 milliárd forintos eredményt ért el, köszönhetően a kedvező finomítói árrésnek és a vegyipari alapanyag-értékesítés magasabb eredményességének. Javult emellett a benzinkutaknál (shopokban) értékesített termékek eredményessége is (38 százalékos árrésbevétel-növekmény). Az üzletág profitjára negatívan hatott, hogy a Mol nem érvényesítette üzemanyagáraiban teljes egészében a magas világpiaci árakat.
Az eredményt növelő speciális tételek közül jelentős volt a kutatási portfólióból értékesített tunéziai projekt 2,9 milliárd forintja. Ugyanekkora összeget jelentett a jugoszláviai kinnlevőségekre képzett céltartalékokból felszabadított összeg is (ez félévkor még csupán 1,6 milliárd forint volt). A pusztaszőlősi gázkitörésre ugyanakkor 3,6 milliárd forintos céltartalékot kellett képezni.
A társaság gyakorlatilag minden nem szabályozott piaci területén jelentős hatékonyságjavulást tudott felmutatni. A gázüzletágat nem számítva az EBITDA ráta (az árbevétel-arányos üzemi eredmény plusz amortizáció mutatója) 29 százalékra emelkedett, a gázüzletággal ez már csupán 12 százalék. A megtakarítási program eredményeképpen 26 millió dollárral csökkentek a befolyásolható költségek, igaz, ezzel kapcsolatban Mosonyi György elmondta, hogy a Mol eljutott arra a határra, ahonnan már csak további befektetések eredményeképpen érhető el javulás.
A „gázüzletág – és minden más” képe tehát a valóságot tükrözi, a Mol gyakorlatilag a gázüzletág (helyesebben a gázimport) vesztesége ellenére is várhatóan nyereségesen tud az idén működni és nagyon valószínű, hogy a „minden más” jó eredménye miatt a negyedik negyedévben a mostaninál legalább kétszer jobb eredményt mutathat majd fel a társaság. Az éves eredmény becslése mindazonáltal még így is nagyon nehéz, nagymértékben függ a téli gázfogyasztástól, amelyet a szeptember végi 37 forint helyett már 42 forintos vagy afeletti áron kénytelen beszerezni a Mol. A részvényesek mindazonáltal látható módon már nem elsősorban az eredményekre figyelnek, sokkal inkább a kormányzat további pozitív lépéseiben reménykednek, ettől várják, hogy az olajóriás fejlődése újabb lökést kapjon.
Almás Andor
Almás Andor