Tiszteletdíjak 2000-ben

Míg a nem nyilvános társaságoknál a tiszteletdíjak összege általában hétpecsétes titoknak számít, a tőzsdei cégeknél - elvileg - nagyobb a nyitottság. A társaságok közzéteszik ugyan a közgyűlési határozataikat, de ezekből többnyire csak annyi derül ki, hogy a közgyűlés szavazott a tiszteletdíjakról. Egyesek különös találékonyságról tesznek tanúbizonyságot, az Egis például hagyományosan összesítve közli a tiszteletdíjak teljes összegét. (A könyvvizsgálói díjak terén valamivel közlékenyebbek, mint a vezető testületeket illetően.) A közgyűlésen viszont legtöbbször elhangzanak a számok, de részvényes legyen a talpán, aki mindezt meg is tudja jegyezni. Megfigyelhető, hogy minél kisebb egy társaság, annál szemérmesebb, más szóval, a fejlett piacokon is forgó blue chipek kibocsátói már kezdik tudomásul venni, hogy ezek az információk nem csak a menedzsmentre tartoznak. (Mellesleg a könyvvizsgálói díjakról szóló információk az auditorokkal folytatott áralkuk során is hasznos információk lehetnek a társaságok számára.) Összeállításunk nem teljes, de a nagyobb cégek szerepelnek benne.
A vezető testületek díjazása az utóbbi két-három évben általában az infláció arányában emelkedett, rendre kisebb mértékben, mint a felső vezetést megillető juttatások. A legnagyobb - publikált - tantiem érthető módon a legnagyobb bank, az OTP testületeit illeti, ám a bank önmérsékletére vall, hogy idén nem emelkedtek a tiszteletdíjak, akárcsak a Zwacknál.
Az infláció mértékével (10-12) százalékkal nőttek a Pick és a Richter által kifizetett tiszteletdíjak, a Mol igazgatói pedig egyenesen hoppon maradtak, mivel önmaga díjazását az új vezetés tavaly az olajrészvény árfolyam-alakulásához kötötte.
Érdekes újítást vezetett be tavaly a TVK. Az igazgatósági tagok alapdíjat kapnak, amely az üléseken való személyes részvétel esetén komolyabb összeggel egészül ki. A hazaiak 200, a külföldiek 400 ezer forintot kapnak a megjelenésért, ami azt jelenti, hogy ha havonta tart ülést a vegyi óriás, akkor vezetőit jobban fizetik, mint az OTP igazgatóságát. Egy külföldi igazgatóval a Fotexnél is kivételeznek, Robert Dole szenátor a hazai tagok díjazásának duplájáért, évi 25 ezer dollárért vesz részt a testület munkájában, igaz, utazási költséget nem számol el. A korábbi évek legjobban fizetett igazgatósága, a fontban fejenként évente tízezreket zsebre vágó Zalakerámia-IT viszont már tavaly átalakult, az új vezetőség havi néhány tízezer forintért látja el feladatkörét.
Az auditori díjak láthatóan nem nagyon függnek a cégek méretétől, bár igaz, hogy a legtöbb pénz a legnagyobbak, a Matáv és a Mol könyveinek vizsgálatáért jár. A versenyt jelzi, hogy a nagyok mérlegét hitelesítő könyvvizsgálók idén az inflációnál kisebb, átlagosan 7 százalékos díjemeléssel voltak kénytelenek megelégedni. A legnagyobb auditált cég, a Matáv egyenesen díjcsökkentést tudott kiharcolni magának, hiszen tavalyi mérlegét még 10 millióval drágábban, 90 millióért auditálta a PricewaterhouseCoopers (PwC). A tőzsdei cégek legkisebbjei közé tartozó pécsi Konzumnál viszont 15 százalékkal emelkedett a taksa, a csaknem 16 milliós díj - ki tudja miért - jócskán meghaladja a hússzor akkora árbevételű Édász auditálási díját. A tőzsde élmezőnyében egyébként az öt nagy könyvvizsgáló cég mindegyike legalább egy vizsgált társasággal képviselteti magát.
KORÁNYI G. TAMÁS