Kisebb cégek papírjai is voltak a portfólióban

A Budapest Növekedési Alapban tavaly fokozatosan nőtt a részvények aránya, miközben az össztőke - a befektetők pénzkivonása nyomán - más részvényalapokhoz hasonlóan egyre alacsonyabb lett, 38 milliárd forintról 16-17 milliárdra csökkent. (Ezzel azonban még mindig a legnagyobb hazai részvényalap maradt.) Az év végén a részvényarány elérte a 60 százalékot, majd március 21-re 64 százalékra nőtt. Az alap számos olyan befektetést tartott, amelyek félévkor vagy 1998 végén is megvoltak - közöttük számos közepes nagyságú, nem túlzottan likvid tőzsdei részvényt -, de általában csökkent ezek menynyisége, ami a tőkekivonás miatt lehetett szükségszerű.
A kevés, ám a félévi állapothoz képest növekvő darabszámú részvény közé tartozott például a Matáv, az Émász, az Édász és az OTP, ezek közül a két nagy cég tavalyi árfolyam-emelkedése nyilván jelentősen növelhette az alap hozamát. Teljesen eltűnt a Synergon 44 ezer darabos pakettje, nem változott viszont a 100 ezer darabos Zwack-csomag.
Az igen illikviddé vált Skála mennyisége 90 ezer darabról 76 ezerre csökkent. Tavaly év végén az alap tőkéjének több mint 10 százaléka áramszolgáltatókban volt, mintegy 1,9 milliárd forint értékben. A Cívis '95 összetétele sokban hasonlított a Budapest Növekedésihez, de az év során csak 40 százalék körüli arányban tartott részvényeket. Félévkor még inkább a konzervatívabb részvényekre - áramszolgáltatók, Zwack - koncentrált, az év végéig azonban mintha nőtt volna a növekedésorientált részvénytársaságok szerepe.
Mind a Budapest Növekedési, mind a Cívis '95 céltartalékot képzett tavaly a LaSalle-ügyhöz kapcsolódó tételre. A Növekedésinél 100 százalékos tartalékot képeztek 658,5 millió forintra, a másik alap jelentése 67 millió forintot említ. Mindkét alapnál azt írják, hogy 2000 elején ezeket a tételeket egy bírósági ítélet nyomán kivezették a könyvekből. (Mint azt korábban bejelentették, a Budapest Bank valamilyen formában helytállt az alapok helyett, és megóvta őket a károktól, részleteket azonban máig nem közöltek.)
A múlt évben a nemzetközi részvényalapok teljesítettek legjobban, különösen ha jól választották meg a befektetési régiót. A Budapest Nemzetközi Részvény Alap "túlsúlyozta" az USA részvénypiacait, és fokozatosan növelte japán részvényeinek mennyiségét, így jelentése szerint túl tudta teljesíteni a mércéül választott világindexet (a benchmarkot). Idén azonban kezelője arra számít, hogy Európa és Japán fog jobban teljesíteni, Amerika pedig legfeljebb stagnál. Ezt tükrözhette már az év végi portfólió is, amelyben már 49-féle európai részvény és csak 23, dollárban jegyzett észak- és közép-amerikai papír volt.
A nemzetközi kötvényalapok a hozamlisták végén helyezkedtek el, köztük a BB-csoport hasonló konstrukciója is. Jelentése szerint ennek oka, hogy két éve nem látott magasságba emelkedtek a nemzetközi kötvényhozamok. Az alap hatféle külföldi államkötvényt tartott, köztük görög és svéd papírokat is.
E. J.