Húszmilliárdot buktak a bankok a Hajdú-Béten

A magyar bankrendszer fejlődését jelzi, ahogy a két legerősebb bank másfél éve különösebb problémák nélkül, házon belül tudja kezelni a kilencvenes évek második felének legnagyobb, kamatok nélkül is csaknem 120 millió dolláros indulóértékű vállalati kvázi-csődjét - vélik megfigyelők annak kapcsán, hogy az OTP részletesen tájékoztatta a befektetőket a Hajdú-Bét Rt. átstrukturálásáról. A túlnyomórészt FÁK-piacra termelő, az OTP-vel hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló Wallis Holding többségi tulajdonában lévő, akkor még csak 1,527 milliárdos jegyzett tőkével rendelkező Hajdú-Bét növekedését túlnyomórészt az OTP, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) és a Raiffeisen Bank hitelei finanszírozták. 1998 őszén, az orosz pénzügyi válság kibontakozásakor a társaság 24-25 milliárdos hitelállományából az OTP 12, az MKB mintegy 8 milliárd forinttal részesedett. A Wallis 4,7 milliárdos tőkeemelése nem elegendő, ezért az OTP és az MKB adósság-részvény cserét hajtott végre, a Raiffeisen viszont - limitált veszteséggel - kiszállt az üzletből. A bankok 1998 végén 15 százalékos tartalékot képeztek hiteleikre, 1999-ben viszont nagyságrenddel nagyobb tartalékolás vált szükségessé. Az 1999. júliusi második hitel-részvény konverzióban az OTP már egyedül vett részt, az MKB inkább mérsékelni kívánta további kockázatait.
A bankok eredetileg 2000. február 29-ig adtak moratóriumot a Hajdú-Bétnek, de a szökőnapig a társaság nem tudott eredményeket felmutatni az átalakítás terén. (Ez vezetett György Miklós vezérigazgató távozásához.) Az új vezetés újabb egy hónap haladékot kapott, eközben az MKB is kiszállt a cégből. A bank 5,746 milliárd forintos hitelét a kamatokkal együtt 20 százalékos árfolyamon, 1,6 milliárd forintért adta el a Hajdú-Bétnek, amely jelentős ingatlanállományt tudott felszabadítani a jelzálogterhek alól. A pénz az OTP-től származott, amely 1,6 milliárd forint értékű - piacképesnek tartott - ingatlant vett meg ilyen módon. Az MKB 1,774 milliárd forintos névértékű részvénycsomagját 1 százalékos árfolyamon az OTP vette meg, így az MKB összesen 8,2 milliárd forintos - 1999 végéig már letartalékolt - veszteséget mondhat magáénak.
Az OTP viszont tovább viseli a jobb sorsra érdemes élelmiszer-ipari cég kockázatát. Saját, az 1999 végéig elszámolt kamatokkal együtt 15,5 milliárdos kockázatára eddig 10 milliárd forintos tartalékot képzett (csak a tavalyi adag duplán meghaladta a Bank Center eladásán elért 4 milliárdos rendkívüli eredményt) és ez az összeg már csak csodával határos módon csökkenhet a jövőben.
A még fennálló 5,6 milliárdos kockázatot csökkenti a Hajdú Béttől átvett 8,113 milliárd forint könyv szerinti értékű eszköz (jórészt kereskedelmi és termelő ingatlanok, amelyeket az OTP work out szervezete hivatott értékesíteni).
Az OTP immár 48,3 százalékos tulajdonosa a Hajdú-Bétnek. Az egyébként 100 százalékban tartalékkal fedezett részvénycsomag bekerülési ára 2,78 milliárd forint. A részvényekre a reorganizáció sikere esetére az OTP opciót adott a Wallis-csoportnak a kamatokkal növelt bekerülési áron. (Megfigyelők szerint persze a hitelek teljes visszafizetése esetén alighanem engedékenyebb lenne a bank.) Az OTP a sikerhez egy november 30-ig élő újabb 3 milliárdos hitelkerettel (amelyet csak első osztályú vevőkkel szembeni követelés fedezésére lehet felhasználni) és 2001. március 31-ig élő újabb egymilliárdos kamatfizetési moratóriummal járul hozzá.
A Hajdú-Bét 2000-es terve egyébként 34 milliárdos árbevétel - és a moratórium - mellett 400-450 milliós eredménnyel számol. Az OTP számára valószínűleg az is komoly eredmény lenne, ha az év végi értékeléskor elkerülhető lenne a megmaradt 5,4 milliárdos névértékű hitelállomány rossz hitellé minősítése (ami automatikusan 71 százalékra emelné a jelenlegi 66,4 százalékos tartalékképzési arányt). A befektetők számára az eddig részvényenként 400 forintos veszteséget hozó Hajdú-Bét-ügy legpozitívabb vonása az a magyar banki mezőnyben csaknem egyedülálló nyitottság, ahogyan a bank ezt a kényes kérdést kezeli.
KORÁNYI G. TAMÁS