Négymilliárdnyi tőzsdei részvény az Aragóban

Az Arago klasszikus befektetési holdinghoz méltóan tavaly jószerével kizárólag árfolyam-nyereségből tett szert igazán jelentős bevételre, az e forrásból befolyt 2,3 milliárd forint túlnyomó része a BÁV- és a Westpharma-részvények eladásából származott.
A nyereséget egy 700 milliós árfolyamveszteség csökkentette, a korábban meglehetősen magas áron nyilvántartott Eravis-részvények csoporton belüli eladása miatt. (Ez tulajdonképpen az 1996-os 1,8 milliárdos, de részben csak képletes nyereség korrekciója volt.) Az adózás után 1,338 milliárd forintos eredményből az igazgatóság a törzs- és kamatozó részvényekre 5 százalékos osztalékot javasolt kifizetni. Ez az utóbbi sorozatra járó 10,5 százalékos kamattal együtt az osztalékalap alig 12 százalékát viszi el, így nem volt meglepő, hogy az évek óta zúgolódó kisrészvényesek kevesellték az osztalékot. Gránicz János vezérigazgató válaszában utalt egyrészt az őszi tőzsdei bevezetés óta tapasztalható több mint 50 százalékos árfolyam-emelkedésre (az Arago tegnapi 600 forintos árfolyamán egyébként 1,2-es P/E mutatójával a tőzsde legolcsóbb papírja), másrészt a társaság további "hazai és külföldi" akvizíciós terveire.
Utóbbiakról egyébként a kérdések ellenére elég keveset tudtak meg a részvényesek, mint kiderült, nemcsak a Zalakerámiában lévő részesedés pontos mértéke üzleti titok, de a mérlegben a fordulónapon szereplő 4,163 milliárd forint értékű tőzsdei értékpapír-portfólió összetétele is.
Megfigyelők szerint a pakett zöme december 31-én nem Zalakerámia volt, az Aragóra pedig eddig inkább a koncentráltság volt jellemző, így valószínűsíthető, hogy a cég többmilliárdos részesedéssel bír egy - feltehetően középméretű, az A kategóriában szereplő - tőzsdei társaságban. Annak magyarázata, hogy a mostani közgyűlési szezonban miért nem lépett elő nyílt sisakkal, hasonlóan a tavalyi Zalakerámia-puccshoz, vélhetően a célpont tulajdonosi összetételében rejlik.
KORÁNYI G. TAMÁS