Lazítják bevezetési szabályaikat a világ tőzsdéi

Az elmúlt időszak high-tech-hossza együtt járt azzal, hogy megnőtt a befektetői igény a nagy múlttal nem, viszont impozáns fejlődési lehetőségekkel rendelkező társaságok részvényei iránt. A technológiai szektorban annyira megnőtt a vállalatok növekedési üteme, hogy ha a szigorú tőzsdei bevezetési szabályzatokat változatlanul hagynák, e cégeket kitárnák a tőzsdei részvénypalettáról. Jelenleg ez a vállalati kör szolgáltatja a tőzsdei bevezetéssel egybekötött nyilvános kibocsátások (leginkább ez a körülírás tekinthető az Initial Public Offering - IPO - szakkifejezés magyar megfelelőjének) túlnyomó többségét. Tőzsdére kerülésük gyors és zökkenőmentes lebonyolítása a legtöbb esetben szükségessé teszi a bevezetési szabályok felülvizsgálatát, illetve esetleges módosítását.
A londoni értéktőzsde viszonylag rugalmasan kezeli a new economy körébe tartozó vállalatok bevezetését (a high-tech szektor adja a a legtöbb első részvénykibocsátást). A börze az elmúlt nyáron a Freeserve Plc és a Dixons Group Plc egy leányvállalata esetében kivételeket tett minimális szabályai alól. Később az új gazdaság társaságaira vonatkozólag új kibocsátási és bevezetési szabályzatot fogadott el. Lehetővé tette a három évnél fiatalabb társaságok bevezetését is, amennyiben teljesítik negyedévenkénti információszolgáltatási kötelezettségüket, legalább 20 millió részvényt bocsátanak ki, és a kibocsátás tőkeértéke meghaladja a 15 millió angol fontot.
Hasonló a helyzet a párizsi tőzsdén is. Németországban, Frankfurtban viszont kizárólag a Neuer Marktra lehetséges bevezetni az internetes cégeket. Ez alól nem kivétel a Deutsche Telekom AG T-Online internetes részlege sem, pedig ennek kapitalizációja várhatóan a 31 milliárd eurót is meghaladja. Az amerikai és az európai sikereket látva Japán is felismerte, hogy nem szabad lemaradnia. A szigetországban két új piac is segíti az IPO-k megsokszorozódását. Az egyik a tokiói értéktőzsde leányvállalata, a másik a Nasdaq japán változata, a Nasdaq Japan.
K. SZ.