Antenna-csere szeptemberben?

Két és fél évvel a legutolsó kárpótlási jegyes részvénycsere (az Elmű második futama) után ismét kilátás van a folyamat folytatására, egyben a kárpótlási jegyek piacról való felszívására. Gansperger Gyula ÁPV-elnök a Népszabadságnak adott nyilatkozatában utalt arra, hogy kora ősszel az Antenna Hungária pakettjéből is felkínálnak egy csomagot kárpótlási jegy ellenében. A lapunk által megkérdezett ÁPV-s források is megerősítették az előkészületek hírét azzal, hogy a kárpótlási jegyért felajánlott mennyiség az állam tulajdonában lévő 10 millió 281 ezer darabos részvénycsomagnak csak kis hányadát érheti el. Még nem dőlt el, hogy tisztán kárpótlási jegyes cseréről vagy részben készpénzt is igénylő, kevert megoldásról lesz-e szó. (Utóbbi előnyösebb lehet, ha a vagyonkezelő el akarja kerülni a piacon lévő, az alaptőke kevesebb, mint 10 százalékára rúgó részvénymennyiség felhígítását "olcsó" papírokkal.)
A teljes állami pakett tőzsdei értéke tegnapi árfolyamon csaknem 139 milliárd forint, vagyis - bármilyen meglepő a befektetők számára - több, mint a még állami kézben lévő 25 százalékos Mol-csomag piaci értéke. (Persze, a hatályos jogszabályok szerint a Mol-pakett még egyáltalán nem adható el, az Antennában pedig 50 százalékos állami részaránynak kell fennmaradnia, ám a tapasztalatok szerint a kőbe vésett százalékok az árfolyamokkal együtt változnak.)
Ha az ÁPV Rt. - ez már csak játék a számokkal - ugyanúgy 10 százalékos Antenna-csomagot kínál fel jegyért, mint 1994-ben tette, a névértéken 1,1 milliárdos részvénycsomag tőzsdei értéke (14,9 milliárd forint) 8,6 milliárd forintos címletértékű kárpótlási jegy kamattal növelt (174,2 százalékos) értékének felel meg. Megfigyelők szerint ennyi jegy gyakorlatilag nincs a piacon, mivel a még be nem vont 10-11 milliárdnyi állomány legalább fele elveszettnek tekinthető. (A 3 százalékos spontán megsemmisülési arány egyáltalán nem túlzott a kárpótlási folyamat nyolc évét, 160 milliárdos kibocsátási mennyiségét és csaknem másfél millió résztvevőjét figyelembe véve.) Az akkori csere során egyébként a 730 millió forintos felajánlott részvénycsomagot kismértékben túljegyezték a befektetők. Az akkori 60 százalékos jegyárfolyammal számolva pedig az elmúlt időszak távlatában jó befektetésnek bizonyultak az ezer forint névértékű AH-részvények.
Őry András, a társaság szóvivője szerint a menedzsment alapvetően szerencsésnek tartja, hogy tulajdonosai körében szélesebb körben is megjelenhetnek a hazai magánbefektetők. A kárpótlási jegy-részvénycsere tranzakció pedig önmagában nem zárja ki a tőzsdei privatizációval egybekötött tőkeemelés lehetőségét. Megfigyelők szerint erre a társaságnak szüksége is van, hiszen nemcsak a Vodafone-részesedés esetleges növelése, de a készenléti Tetra-rendszer és az egyéb beruházások is komoly anyagi terhet jelentenek az AH számára. Bár a mostani Antenna-árfolyamra alighanem a relatív hiányhelyzet nyomja rá a bélyegét, a kárpótlási jegyes cserék pedig átmenetileg mindenképpen többletlikviditást hoznak a piacra, az őszi cserearányt illetően korai lenne találgatni. A piac visszafogott reakcióját jelzi, hogy a kárpótlási jegy öt százalékkal erősödött ugyan, de az Antenna-ár nemhogy nem esett, de jelentősen emelkedett. Jegypiaci "öreg rókák" szerint a mostani már a hetedik, jegycserével kapcsolatban felröppent hír az utóbbi két évben, az viszont valószínű, hogy a 2002-es választásokig valamilyen formában lezárul a kárpótlási történet.
KORÁNYI G. TAMÁS-MADARÁSZ JÁNOS