Hajdú-Bét-átütemezés az OTP-közgyűlésig?

Február végéig kapott határidőt a Hajdú-Bét Rt. a reorganizációs terv kidolgozására, addig a két hitelező bank, az OTP és az MKB kamatfizetési és tőketörlesztési moratóriumot is adott az orosz pénzügyi válság miatt 1998 őszén csődközeli helyzetbe került cégnek. Egy nappal a határidő lejárta előtt új vezetés került a Hajdú-Bét élére (NAPI Gazdaság, 2000. március 1., 11. oldal), ezért a bank további 30 nap haladékot adott. Bár ez a határidő is lejárt, a Hajdú-Bét-kockázattal kapcsolatos befektetői bizonytalanságok nem oldódtak - egyes megfigyelők szerint ez is szerepet játszik abban, hogy a korábban a BUX-nál jobban teljesítő bankpapír a tőzsdén az utóbbi időben gyakran gyengélkedik.
Fenyő György, az OTP ügyvezető igazgatója a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, hogy folynak a tárgyalások az OTP, a Hajdú-Bét és utóbbi másik nagytulajdonosa, a Wallis Holding között az újabb átütemezésről és a reorganizációs tervről. Várhatóan a jövő héten létrejön az újabb megállapodás, amiről az OTP rendkívüli tájékoztatást is közzétesz, de minden bizonnyal az április 27-ére összehívott éves közgyűlésen is téma lesz a Hajdú-Bét ügye. A részvényeseknek nem kell semmilyen kellemetlen meglepetésre számítaniuk, a tavalyi gyorsjelentésben a szükséges tartalékok túlnyomó része már szerepelt. Bár a nagyhitel ügye immár második éve terheli az OTP eredményét, mindez nem befolyásolja a bank stabil osztalékpolitikáját. (Megfigyelők biztosra veszik, hogy a bank jövő keddi igazgatósági ülése a korábbi terveknek megfelelő, részvényenként 180 forintos osztalékjavaslatot terjeszt a közgyűlés elé, ami nagyjából az eredmény egyhatodának felosztását jelenti.)
A Hajdú-Bét három fő hitelező bankja 1998 őszén mintegy 24 milliárd forinttal finanszírozta a céget. Az OTP körülbelül 12 és az MKB mintegy 8 milliárd forintos hitelét azóta részben tulajdonrészre konvertálták a bankok, a Rabobank több mint 3 milliárdos kölcsönét diszkontált áron maga a Hajdú-Bét vette meg. Megfigyelők hasonló tranzakciót sejtenek az MKB hiteleivel kapcsolatban is, míg a bank névértéken csaknem 2 milliárd forintos Hajdú-Bét-részvénycsomagját valószínűleg valamelyik OTP-érdekeltség vette meg. (Igaz, az ügyletből csak annyi került nyilvánosságra, hogy az MKB megvált a pakettjétől.) Figyelembe véve az MKB prudens tartalékolási gyakorlatát - amelynek hatása amúgy meg is látszik a bank tavalyi eredményén - a részvénycsomag alighanem jelképes áron cserélt gazdát.
Az OTP számára bizonyára egyszerűbbé válik a történet, ha csak neki kell egyeztetnie a jövőről a bankhoz amúgy is régóta közel álló Wallisszal. Az MKB hitelét minden bizonnyal az adós cég maga veszi meg - talán a rabobankos ügyletnél alkalmazottnál is nagyobb diszkonttal -, a vételárat bizonyos eszközei értékesítéséből teremtve meg. Ezáltal ugyan csökken az OTP fedezettsége - a banknak a Hajdú-Bét gyakorlatilag teljes vagyonára van jelzálogjoga -, de a megmaradt vagyon megfigyelők szerint még így is fedezi a követelések tartalékolás utáni nettó értékét.
Az OTP Bank Hajdú-Béttel kapcsolatos kockázata jelenleg 10,6 milliárdnyi 65 százalékos tartalékolású hitelből, 2,7 milliárd forint 100 százalékban tartalékolt befektetésből és 2,2 milliárd forint a tavalyi mérlegben még csak kis részben tartalékolt közvetett hitelnyújtásból áll, amihez járul az MKB-tól átvett tulajdonrész viszonylag alacsony vételára. A számok alapján úgy tűnik, hogy az OTP csaknem 16 milliárdnyi kockázatából kevesebb, mint 6 milliárd maradt tartalékolatlan, ez legalábbis részben megnyugtathatja a bank részvényeseit. Ugyanakkor alighanem jogos az a vélemény, amely szerint a részvényesek összes kára jóval nagyobb, mint a banké: ha a Hajdú-Bét nem szerepel az OTP partnerei között, a bank árfolyama legalább 1000-1500 forinttal, kapitalizációja legalább 28-42 milliárd forinttal lenne magasabb a 420 milliárdos értéknél.
KORÁNYI G. TAMÁS