Az MNB-kötvény piacra dobása okozta a trendfordulót

Noha a hazai makrogazdasági mutatók az elmúlt egy hónapban egyszer sem okoztak különösebb meglepetést, az állampapírpiacon a referenciahozamok március eleji mélypontjukról lassú emelkedésnek indultak. A trendfordulót ezúttal nem a makromutatók gyengülése, hanem közvetve a jegybank három hónapos kötvénykonstrukciója okozta. A hozamokra a pénzpiacon lévő fölös likviditás lekötése hatott, amit a jegybank a három hónapos MNB-kötvény bevezetésével ért el (korábban a jegybank kéthetes repokamata és a három hónapos referenciahozam között 169 bázispontos rés volt). A jegybank elsődleges célja - mint azt a jegybank alelnöke a héten újságíróknak elmondta - nem a likviditás csökkentése, hanem az volt, hogy a jegybank kéthetes betétjében lévő összegek átkerüljenek a három hónapos kötvényébe.
A piac erre természetesen általános hozamemelkedéssel reagált. Négy hét leforgása alatt átlagosan 60-80 bázisponttal növekedtek a hozamok. Ráadásul a forgalom is jelentősen visszaesett, ami nemcsak a másodlagos kereskedésben, hanem az éven túli aukciók minimális túljegyzettségén is megmutatkozott. A kötvényárfolyamok csökkenését némileg tompította az MNB március közepén végrehajtott 50 bázispontos újabb repovágása. A 11,25 százalékos kéthetes repokamatszint és a jellemzően 10,6-10,8 százalék között ingadozó három hónapos referenciahozam közötti rés így fél százalékponton stabilizálódott.
A hároméves kötvény referenciahozama egy hónap alatt a piaci átlagot csaknem kétszeresen meghaladva, 126 bázisponttal emelkedett. A kötvény csütörtöki aukcióján az átlaghozam az egy hónappal korábbi értékesítéshez képest még ennél is jobban, 145 bázisponttal, 9,65 százalékra nőtt. Ennek magyarázatát Vojnits Tamás, az OTP közgazdász elemzője az MNB-kötvény közvetett hatásán túl a középtávú lejáratok "sérülékenységében" látja. Az éven belüli futamidők hozama ugyanis a jegybank kéthetes betéti kamata miatt felülről korlátozott. Az öt- és tízéves kötvények piaca pedig a konvergenciára spekuláló intézményi befektetők vadászterülete, akik többnyire fundamentális változások esetén lépnek akcióba. Vojnits véleménye szerint amikor ennyire illikvid a piac, az aukcióknak hozambeállító szerepük van. A másodlagos üzletelésben a vételi és eladási ajánlatok között akár fél százalékpontos hozamkülönbség is adódhat, ami megnehezíti a piaci szereplők dolgát. Egy nagyobb eladó megjelenése - mint ahogy az a hároméves kötvény esetében is megfigyelhető volt - a piaci átlagnál nagyobb hozamváltozást okozhat.
BAJOR KRISZTIÁN