A több mint háromszáz magánszemély azért fordult bírósághoz, mert a magyar állam - miután 1998 júliusában tulajdonrésze 75 százalék fölé emelkedett - a Postabank 1998. decemberi 31-i közgyűlésén a hitelintézet jegyzett tőkéjét 42 milliárdról 21 millióra szállította. Ezzel részvényeik értéke tízezer forintról öt forintra, vagyis az eredeti névérték 0,005 százalékára esett vissza. Jogi képviselőjük, Hidasi Gábor tegnap a tárgyalóteremben azt kérte a bíróságtól, hogy a tulajdonos magyar államot kötelezzék a kisebbségi részvényeknek még a tőkeleszállítást megelőző árfolyamon történő megvásárlására. (Értesüléseink szerint a vételár és kamatai megközelítik a hárommilliárd forintot.)
Az alperesi védekezés szerint a magyar állam eleget tett ajánlattételi kötelezettségének 1999 májusában, amikor a részvényenkénti öt forintot, az akkor valós piaci árat felajánlotta. Vagyis, a részvényeseknek viselniük kell az értékvesztés következményeit, és e téren jogszabályba ütköző is lenne őket a költségvetésből kielégíteni.
Lapunknak a tárgyalást követően Hidasi Gábor elmondta: az alperes, legalábbis állítása szerint, az értékpapírtörvény szellemében járt el, ezért a bíróság a befektetők személyi felelősségét feszegető magyar állam jogi képviselőjét arra kötelezte, hogy állítása bizonyítására okiratokat terjesszen elő. Az ügyvéd szerint a forgalmi érték objektív kategória, és a jogszabályokból az következik, hogy az ajánlattételnél az állam befolyásszerzését megelőző árfolyamot kellett volna irányadónak venni.
A tárgyalást májusra napolta el a bíróság.
DRÁVUCZ PÉTER
