Rába-osztalékjavaslat április 11-ig

A tavaly részvényenként nyolcvan forintot fizető, alapvetően eredmény-visszaforgató osztalékpolitikát folytató Rába idén sokkal magasabb osztalékot fizet. Erre utalt legalábbis a Rába elnökének, Jancsó Péternek egy korábbi nyilatkozata (NAPI Gazdaság 2000. március 10., 11. oldal), amit éppen akkor tett, amikor a Rába bejelentette, hogy a menedzsment visszavásárolta a decemberben a csomagot finanszírozó MKB-nak - kényszerből - eladott csaknem 10 százalékos részvénycsomagját. A csomagot azonban a Rába Menedzsment Kft. ezúttal is hitelből vásárolta vissza, ezért a hitel törlesztéséhez magas osztalékban érdekelt. Az öt fő tulajdonos közül feltehetően a Graboplast és a Győri Önkormányzat sem utasítana el a szokásosnál magasabb osztalékot. Az osztalékfizetésben talán kevésbé érdekelt másik két tulajdonos, az EBRD és a DRB Hicom álláspontja azonban nem feltétlenül ilyen egyértelmű.
Az igazgatóság osztalékfizetéssel kapcsolatos döntésének késlekedését azonban más is indokolhatja. Meglehetősen szokatlan helyzetet teremtene ugyanis, ha az igazgatóság éppen akkor javasolná a szokásosnál magasabb, akár az eredménytartalékot is igénybe vevő osztalék kifizetését, amikor a tulajdonosok (egy része) vagy maga a Rába egy szakmai befektetővel tárgyal.
A gyorsjelentésben közzétett 1999-es magyar számvitel szerinti mérleg és a közgyűlési meghívóval együtt közölt főbb mutatókból kiszámítható a kifizethető osztalék maximuma. Az 1999-es eredménytartalék 6,36, a tavalyi adózott eredmény 2,89 milliárd forint volt, és a társaság december végén 822 ezer Rába-részvényt tartott saját portfóliójában. Ebből kiszámítható, hogy ha a teljes eredményt kifizetik osztalékban, akkor részvényenként 200, ha a teljes eredményt és eredménytartalékot, akkor 650 forint osztalékot fizethetnek.
R. B.