Osztalékból már kifizette magát a Zwack

A részvényenként 750 forintos osztalékjavaslat nem okozott meglepetést a piacon, hiszen a cég osztalékpolitikája az 1993. áprilisi tőzsdei bevezetés óta változatlan, az éves nyereség 50-80 százalékát fizetik ki a tulajdonosoknak. A vezető magyar szeszesital-gyártó és -forgalmazó 1999-ben 20 százalékkal növelte forgalmát és 13 százalékkal IAS szerinti adózott eredményét. A társaság hagyományosan IAS szerinti számait teszi közzé (a gyorsjelentésében 2,865 milliárd forintos adózás előtti eredmény szerepel), az éves közgyűlés azonban természetesen a magyar mérleget fogadja el. Idén a magyar számviteli előírások szerinti nem konszolidált eredmény jelentősen meghaladja a nemzetközit, a különbség adózás előtt több mint 600 millió forintra rúg. Ez azonban csak látszólagos, mert a Zwack által egyik érdekeltségétől, a BULIV-tól megvett Zwack Kereskedelmi Kft. 900 millió forinttal javítja a nem konszolidált mérleget, ám a konszolidáció során e tétel kiesik.
Az adózás után 3,053 milliárd forintos nem konszolidált illetve a 2,56 milliárdra becsülhető IAS szerinti konszolidált eredményből másfél milliárdot fizetnének ki osztalékként, a többi a korábbi magas kifizetési ráta miatt viszonylag alacsony saját tőkét gyarapítja. A mérleg szerinti eredménnyel kalkulálva alig több, mint 4,5 milliárd forint a saját tőke, így a Zwack 4 körüli P/BV (árfolyam/könyv szerinti érték) mutatója a legdrágább cégekkel, a Richterrel és az OTP-vel vetekszik. Ez persze önmagában nem sokat mond, mert a Zwack legdrágább kincse, maga a márkanév gyakorlatilag nem szerepel a könyvekben.
Az Unicum-papír magas (mind az 1998 végi, mind a tavalyi éves záróárfolyammal számolva két számjegyű) osztalékhozama persze legalább annyira a tulajdonosi struktúrának, mint a jó teljesítménynek köszönhető. A részvények 50 százaléka - állítólag fele-fele arányban - a Zwack család és a hasonló jellegű, de jóval nagyobb osztrák családi italgyártó cég, az Underberg, 26 százaléka az UDV nemzetközi italgyártó konszern tulajdonában van.
Mindhárom részvényes a magas folyó jövedelemben érdekelt, ez - más esetektől eltérően - a rendszerint inkább az árfolyamnyereséget váró pénzügyi befektetőknek sincs ellenére. A Zwack előtt nincsenek a határokon belül vonzó akvizíciós célpontok, önmagához méltó, komolyabb külföldi márkák megvásárlásához pedig a jelenlegi nyereség többszöröse sem lenne elegendő. A cég túl van egy intenzív fejlesztésen, így érthető, ha a befektetők pillanatnyilag a nagy közműpapírokkal hasonlítják össze a Zwackot. (Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a közszolgáltatók forgalma jóval kevésbé van kitéve a fogyasztói szokások változásának vagy a feketepiac térnyerésének.) A mostani, már az osztalékvárakozások miatt emelkedő árszinten a papír osztalékhozama 8,4 százalék, ami már több mint a tízéves lejáratú állampapír hozamszintje. (A "kicsik" között ugyan van néhány 15-20 százalék közötti osztalékhozamot produkáló papír - Eravis, Panon-Váltó -, de ezek likviditása elhanyagolható, a jövőbeni osztalékkilátások pedig bizonytalanok.) A Zwack idei és 2001-es eredményét elemzők nagyjából a tavalyi szintre teszik (IAS szerint adózás után 2,5-2,7 milliárd forint), ez bőven elegendő a 750 forintos osztalék fenntartásához. A kamatok további esése még inkább felértékelheti a részvényt, amely egy szempontból máris rekorder. Ha kifizeti az 1999-es osztalékát, ő lesz az első papír, amelynél a tőzsdei bevezetés óta kifizetet osztalékok összege eléri az első nyilvános kibocsátás árát.
KORÁNYI G. TAMÁS