Harmadszor is napirenden az MKB-bevezetés

Az MKB - nem kis részben a Hajdú-Béttel kapcsolatos tartalékképzés miatt - 1999-ben a tervezettnél valamivel rosszabb eredménnyel zárt. A bank 678 milliárdos (1998: 603 milliárd) mérlegfőösszeg mellett adó előtt 7,221 milliárd, adózás után 6,036 milliárd forintos eredményt ért el (1998: 9,083 illetve 7,7 milliárd). A konszolidált mérleg 691 milliárdos főösszeg mellett (1998: 613 milliárd) adó előtt 6,7, adózva 5,371 milliárd forintos (1998-ban 8,077 illetve 6,364 milliárd) profitot mutat. A bank konszolidált saját tőkéje 1999 végén 59,7 milliárd forintra, a jegyzett tőke 518 százalékára rúgott. A bank konzervativizmusát jelzi az osztalékjavaslat is, éppen úgy 18 százalék, mint tavaly, csak éppen ez már az eredmény egyharmadánál többet tesz ki.
A közgyűlés immár harmadszor is dönthet a törzsrészvények tőzsdei bevezetéséről, de ez a hír már aligha hozza lázba a piacot, hiszen ilyen döntés 1998-ban és 1999-ben is született.
A fő tulajdonos BLB gyakorlatilag mindkét esetben fenntartotta magának a jogot, hogy az aktuális időpontban eldöntse, alkalmas-e a piaci helyzet a bevezetésre. Ez - mint emlékezetes - sem az 1998. őszi orosz tőzsdeválság, sem az 1999. őszi kisebb magyar bessz idején nem volt kedvező, kérdés, hogy az elkövetkező hónapok magyar tőzsdei folyamatai Münchenből nézve milyen képet mutatnak. A bevezetés - ha tényleg sor kerül rá - egy kisebb, de a korábbi elképzelések szerint névértéken legalább félmilliárdos nyilvános kibocsátással párosulna, ez árfolyamértéken - a jelenlegi, igencsak bizonytalan OTC-árszinttel kalkulálva - 3-4 milliárd forintra rúgna. A fő tulajdonos hezitálása érthető, hiszen ekkora pakett aligha biztosítaná az A kategóriában elvárt likviditást, márpedig az MKB - már csak a nagy konkurensre, az OTP-re is tekintettel - csak ott tudja elképzelni részvényei szereplését.
K. G. T.