Vélhetően egy egyszerű hiba vezetett a BÁV közgyűlésen ahhoz a bakihoz, hogy a nagytulajdonos Magyar Fejlesztési Bank a kivezetéshez szükséges kötelező vételi árfolyam minimumát 1036 forintban állapította meg. A tőzsdei szabályok szerint ugyanis a kérdéses ár nem lehet alacsonyabb mint a kivezetésről döntő közgyűlés meghívójának megjelenését megelőző hat hónap forgalommal súlyozott átlagára. Ez a BÁV-részvények esetében néhány forinttal meghaladja az 1100 forintot. A bizományi részvényekből a kérdéses időszakban valamivel több mint 60 ezer darab cserélt gazdát a Budapesti Értéktőzsdén, azonban ezeknek több mint fele egy 30 ezer darabos óriáskötés keretében még szeptemberben, 1195 forintos árfolyamon. Ez azonban nem fix ügylet keretében történt - bár erre a B kategóriás papír esetében a 25 millió forintos minimumérték mellett lehetőség nyílt volna -, hanem egyszerű tőzsdei kötésben. Érdekes, hogy e nélkül számítva az átlagárfolyam már közel járna az MFB által megállapított 1036 forinthoz.
Megfigyelők szerint egyébként nem elképzelhetetlen, hogy a szeptemberi tőzsdei kötés legalább egyik oldalán pont a kivezetést kezdeményező Fejlesztési Bank állt, hiszen az alaptőke több mint 1,5 százalékát megtestesítő részvénycsomaggal már nem sok befektető rendelkezhet a bizományiban. Ha valóban így történt, akkor az Aragó-pakett megszerzése óta a kisrészvényesekkel szemben meglehetősen szűkkeblűen viselkedő állami bank ezúttal, ha nem is tudatosan, de részvényestársai számára kedvezően cselekedett, hiszen feltornázta az irányadó átlagárfolyamot.
A kivezetési kérelmet a bevezetési és forgalomban tartási szabályzat szerint legkésőbb hétfőig kell benyújtani a BÉT-nek, és ehhez csatolni kell a megfelelő árfolyamon megtett vételi ajánlatot is.
L. A.
