A múlt hét végén a Jutarnji List című zágrábi napilap azzal vádolt több korábbi horvát miniszterelnököt, hogy kormányzásuk idején az azóta leváltott Davor Stern INA-elnök (korábbi ipari miniszter) 743 millió dollárt "szippantott ki " a horvát nemzeti olajtársaságból és az "orosz-zsidó maffiának" akarták átjátszani a céget. Utóbbi kijelentés talán a Mollal folytatott egyesülési tárgyalásokra utalhat, amelyeket - mint a sajtóból kiderült -Franjo Tudjman elnök tavaly ősszel Ivic Pasalic belpolitikai főtanácsadó sugalmazására állított le. A tanácsadó a minap egy interjúban azt állította, azért kellett véget vetni a tárgyalásoknak, mert fennállt a gyanú, hogy a Mol mögött ismeretlen orosz tőke áll. A polémia legújabb lépése - jelenti az MTI zágrábi tudósítója - hogy Zlatko Matesa volt miniszterelnök a zágrábi magyar nagykövetséget kérte föl a fenti vád tisztázására.
Talán e felkérésre válaszul született meg a Mol közleménye, amely leszögezi, nincs érdemi orosz tulajdoni hányad a cégben, a 25 százalékkal rendelkező ÁPV mellett a részvények legnagyobb része angolszász befektetési alapok tulajdonában van. A Mol tiltakozik az ellen, hogy bárki bármilyen érdekből valótlan színben tüntesse fel a Molt.
A zágrábi vita megfigyelők szerint már régen nem csak a lassan tényleg meghiúsulni látszó cégegyesülésről, inkább a választáson vesztes volt kormánypárt, a HDZ különböző frakciói közötti adok-kapokról szól. Az elemzőket a tavaly ősszel nagy port felvert horvát egyesülésnél pillanatnyilag jobban érdekli a Slovnaftra beadott Mol-pályázat sorsa. A pozsonyi eredményhirdetés március végére várható.
K. G. T.
