Huszonhét feljelentést tett az ÁPTF brókercégek kapcsán

Különböző jogcímeken öszszesen huszonhét feljelentést és két bejelentést tett az ÁPTF 1999-ben és idén február 27-ig, a brókercégeknél tapasztalt jelenségek kapcsán. A felügyelet sajtófőnöke, Gulácsy Ferenc által lapunk számára eljuttatott statisztika szerint számos bűncselekmény megtalálható a feljelentések indokai között, a sikkasztástól a csődbűntetten keresztül az okirathamisításig (lásd táblázatunkat). Ezeken kívül kisebb számban már 1998-ban is tettek feljelentéseket.
Az eseteknél szinte kivétel nélkül a különösen nagy értékre való elkövetés gyanújával élt az ÁPTF, ami nem csoda, hiszen a legtöbb ügy szinte bizonyosan a "becsődölt" és általában több száz millió forintos tartozásállományt hátrahagyó brókercégeknél történt (lásd listánkat). Csakhogy nem kizárólag ezekről van szó, amit jól mutat a rendőrség előtt levő három bennfentesügy.
Ezenkívül információink szerint legalább az egyik - nem feltétlenül bennfentességgel kapcsolatos - ügyben megírt feljelentés a K&H Brókerház kapcsán született. A szóban forgó cégek általunk készített listájával kapcsolatban a rendőrség kommunikációs igazgatósága egyébként azt közölte, hogy az azon szereplő tizenként vállalkozással kapcsolatban valóban folyik nyomozás.
A feljelentések száma annak ellenére ilyen magas, hogy néhány esetben, például információink szerint a LaSalle Értékpapírnál az ÁPTF már nem is cselekedett, mivel mások, például a károsult ügyfelek megelőzték ezzel. Másrészt egyes feljelentéscsoportokat ez a statisztika együttesen kezel, például azokat, amelyek ugyanazon cég különböző területi fiókjaira lebontva külön-külön is megszülettek.
A felsorolt cégekkel kapcsolatos -nyomozati cselekmények túlnyomó többsége még a büntetőeljárás kezdeti szakaszában van" - közölte kérdéseinkre válaszolva Rózsa András, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatóhelyettese. Vádemelésig még egyetlen esetben sem jutottak el és csak két személyt tartanak fogva. (Feltehetően Vellai Györgyi és Vajda László volt Globex-vezetőket.) A brókercégügyekben egyébként bonyolultságuk miatt a rendőrségnél igazságügyi könyvszakértők bevonásával dolgoznak.
A konkrét ügyek részleteiről a nyomozás érdekeire való hivatkozással nem adtak további információkat. Azt sem árulták el, hogy a három bennfentesügy során melyik értékpapír volt az elkövetés eszköze, vagyis melyik értékpapír-kibocsátóval kapcsolatban szivároghatott ki információ.
A brókerbotrányok egy részénél még nyilvánvalóan frissek az ügyek, mint például a tavaly ősszel tönkrement társaságoknál (Pannonbróker, London Bróker). Másoknál, mint az 1998 februárjában bedőlt Allied Investmentnél vagy az 1998 júniusában felfüggesztett CB Brókernél ugyanakkor már lassan években lehet mérni az eltelt időt. Valószínűleg kár abban reménykedni - akár igazságtételre váró károsultak, akár a tőkepiac egészséges fejlődéséért aggódó szakemberek szemszögéből nézzük -, hogy az ügyekre gyorsan fény derül és az összességében mindenképp több milliárd forintos gazdasági bűncselekmények felelőseit meg lehet nevezni.
Az eddigi nagyobb gazdasági bűncselekmények és értékpapír-központú polgári perek (Lupis, WVM, Lánchíd 2000) több évig húzódó nyomozati vagy bírósági szakaszainak tapasztalata legalábbis erre int. Emellett erre utal az is, hogy információink szerint még 1996-ban jogosulatlan pénzintézeti tevékenység (betétgyűjtés) miatt feljelentést tett az ÁPTF egy olyan szövetkezet ellen, amely szövetkezeti részjegyek formájában gyűjt pénzt, és arra lényegében fix kamatot fizet. Az ORFK közleményében erről az ügyről is csak annyit írt, hogy "információt adni nem tudunk".
EIDENPENZ JÓZSEF