A MiZo ajánlat nélkül, a BÁV 1105 forinton távozik?

Nem túl dicsőséges tőzsdei pályafutást követően április 10-én kivezetik a MiZo-Baranyatej Rt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdéről. A néhány MiZo-kisrészvényes, mivel nem a társaság kezdeményezésére, hanem annak felszámolása miatt kerül sor a társaság részvényeinek törlésére, természetesen egyik nagyobb befektető részéről sem számíthat vételi ajánlatra. A kivezetésre azért kerül sor, mert a társaság felszámolásáról szóló cégbírósági határozat már február közepén megjelent, s így a tőzsdetanács saját hatáskörében dönthetett a papír értékpapírlistáról való törléséről.
Ennél várhatóan némileg kedvezőbb körülmények között történhet meg a BÁV-részvények távozása a parkettről. A BÉT tegnap közleményben erősítette meg, hogy lapunk korábbi számításai bizonyultak helyesnek.
Ezek szerint a BÁV részvényeinek kivezetésekor teendő nyilvános vételi ajánlat árfolyama legalább 1105 forint kell legyen, s nem az MFB által a közgyűlésen bejelentett 1036 forint. Az 1105 forint csak a minimális árfolyam, az MFB ennél elvben tehet magasabb vételi ajánlatot, megfigyelők azonban nem valószínűsítik hogy a BÁV Rt. közgyűlésén 1 millió 965 ezer részvénnyel szavazó nagytulajdonos ennél markánsan kedvezőbb ajánlattal lepné meg a kisrészvényeseket. A Fejlesztési Banknál egyébként várhatóan jövő keddig döntenek az ajánlatról, s amint az MFB-nél megtudtuk, a bank szándékai szerint március 21-én megteszik a 45 napig érvényes vételi ajánlatot is. A BÉT bevezetési és forgalomban tartási szabályzata szerint a hétfőn tartott közgyűlést követő 14 napon belül kell a társaságnak kérelmeznie a tőzsdétől a kivezetést, amelyhez csatolni kell a vételi ajánlatot tevő befektető szándéknyilatkozatát az ajánlat megtételéről. A tőzsdetanács az ezt követő 15 napon belül határozhat a papír kivezetéséről, a befektetőnek 30 napon belül kell megtennie legalább 45 napos időszakra vonatkozó ajánlatát.
LOVAS ANDRÁS