Az MFB 1036 forintot kínál a BÁV-részvényekért

A BÁV Bizományi Áruház és Záloghitel Rt. a megszokottnál korábban, tegnap tartotta rendes közgyűlését, melynek legnagyobb érdeklődésre számot tartó témái a tőzsdei kivezetés és az osztalékfizetés kérdése voltak. Amint az várható volt, az 1 millió 965 ezer részvénnyel szavazó, és így a jelen lévő részvényesek 99,5 százalékát képviselő MFB minden napirendi pontot megszavazott. Az eredményfelosztásra az igazgatóság az előző évek gyakorlatával egybevágó javaslatot tett, vagyis hogy a BÁV az idén se fizessen osztalékot. A jelen lévő kisrészvényesek részéről ez heves ellenállásba ütközött, de az általuk javasolt két módosító indítványt - az egyik, a Fővárosi Önkormányzat indítványa a teljes tavalyi nyereség kifizetését, míg a másik az elmúlt két év eredményének megfelelő, részvényenként 385 forintos osztalékot javasolt - csak a 11 044 részvénnyel szavazó kisrészvényesek támogatták.
A társaság múlt évi gazdálkodásával mind az igazgatóság, mind pedig a felügyelőbizottság elégedett volt, e napirendi ponttal kapcsolatban csak egyetlen kisrészvényesi kérdés hangzott el. Ez azt firtatta, hogy miért emelkedtek duplájára, 76-ról 148 millió forintra a társaság reklám- és propagandaköltségei, miért pont az adott médiákban hirdetnek, illetve, hogy mi az oka az őrzés-védés címén kifizetett összeg 55 százalékos - 34 millió forintos - növekedésének.
A válaszban elhangzott, hogy a BÁV hirdetési költségei az igazgatóság elhatározott stratégiájának következtében emelkedtek. A társaság azért választotta marketingkampánya fórumául a Napi Magyarországot illetve a Mahir-csoporthoz tartozó City Poster óriásplakátjait, mert a tanácsadóul fölkért Pricomm Kft. szerint ezek a leghatékonyabb eszközök a társaság népszerűsítésére. Arra kérdésre, hogy az őrzés-védési feladatokat mely cég látja el, nem hangzott el válasz, Szentpétery Kálmán vezérigazgató csak annyit fűzött hozzá, hogy az új partner sokkal magasabb szintű szolgáltatást nyújt a társaságnak. (A jelen lévő biztonsági őrök egyenruhájából a szemfülesebb kisrészvényesek arra következtethettek, hogy az új őrzőcég a Defend Kft.)
A tőzsdei kivezetésről szóló napirendi pont ismertetése előtt szót kért az MFB jelen lévő képviselője és közölte: a bank előzetesen kötelezettséget vállal arra, hogy nyilvános vételi ajánlatot tesz azon részvényeseknek, akik nem fogadják el a kivezetést. A vétel lebonyolítására a MÉB Rt. kap megbízást.
A BÉT bevezetési és forgalomban tartási szabályzata szerint a társaságnak a közgyűlési döntést követő 14 napon belül kérelmeznie kell a tőzsdétől a kivezetést, és a vételi ajánlatot is mellékelni kell. A Tőzsdetanácsnak 15 napon belül kell döntenie a törlési kérelemről, az ezt követő 30 napon belül kell megtenni a vételi ajánlatot. A bank képviselőjének nyilatkozata szerint az ajánlat a lehető legrövidebb ideig, 45 napig áll majd nyitva.
Nagy felzúdulást okozott a Magyar Fejlesztési Bank vételárra vonatkozó elképzelése. Eszerint ugyanis 1036 forintos árfolyamon vásárolnák meg a BÁV-papírokat. A forgalmi érték meghatározásával ellentétben a kivezetéskor kötelező nyilvános ajánlat árszintjét a bevezetési szabályzat pontosan definiálja. A kivezetést napirendre tűző közgyűlés meghirdetésének napját (ez február 11-e) megelőző hat hónap forgalommal súlyozott átlagárát kell alapul venni, mint minimális árat. Ezt követően tehát csak számítási kérdés, hogy milyen árszint adódik. A NAPI Gazdaság kérdésére a BÉT illetékese megerősítette, hogy a helyes átlagár 1105 forint.
Ezzel kapcsolatban sokan megjegyezték, hogy akár marketingfogásnak sem lett volna rossz, ha az MFB egy gáláns ajánlattal lepi meg részvényeseit. A jelenlegi árszint csaknem 30 százalékkal alacsonyabb az 1997-es 1400 forintos kibocsátási árnál, de még a sokat vitatott tavaly októberi 1218 forinttól is számottevően elmarad.
Eközben osztalékot sem láthattak a kitartó befektetők, ráadásul a tőzsdei kivezetéssel attól a lehetőségtől is elesnek, hogy kivárják, míg az eredménykimutatásban is megjelenik a BÁV sokat emlegetett növekedési potenciálja. Arra a kisrészvényesi kérdésre, hogy az összes részvényest képviselni hivatott igazgatóság javasolja-e a kisrészvényeseknek elfogadásra az MFB által megajánlott 1036 forintot, Szász Károly, az igazgatóság elnöke többször kitérő választ adott, mondván, hogy az igazgatóság csak a tőzsdei kivezetés indokoltságát vizsgálta, a felkínált árfolyamot azonban nem.
A közgyűlés végül személyi kérdésekről határozott. Lemondott az igazgatóság elnöke, Szász Károly, az igazgatóság tagjai közé választották Bártfai Beatrixot, Milcsák Jánost és Orosz Ferenc korábbi vezérigazgatót. A felügyelőbizottságból kikerült Bártfai Beatrix, helyét Somogyiné Lestyák Ágnes foglalja el.
A legrégibb magyar társaság alig kétéves tőzsdei szereplés után alighanem kikerül a parkettről, fordulatos története ezzel azonban aligha ér véget. A BÁV-on sokan kerestek, köztük irodákat kiadó pártok, szocreál műveket eladó szakszervezetek, részvényeket felvásárló, majd az állam bankjának a tőzsdei ár duplájáért eladó magáncégek, tanácsadók, brókerek, de a részvényért 1997 őszén órákon át sorban álló és a papírokat azóta is tartó kisrészvényesek aligha tartoznak közéjük.
M. G.-K. G. T.