Osztalékeső várható a Rábánál

A Rába szerdai igazgatósági ülésén nagy horderejű döntések születtek, amit tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján ismertetett a társaság elnöke, Jancsó Péter. A társaság meghirdette a "csatlakozás és növekedés stratégiáját", melynek célja, hogy a Rába az iparági globalizáció hívó szavára válaszolva a nemzetközi piacokon elismert, specializálódott gyártóként valamely beszállítói lánc tagja legyen. A holdinggá alakulás után jelenleg a Rába kész - és az elért hatékonyságjavulás nyomán esélyes is - arra, hogy stratégiai szövetségesre leljen. A motor- és a járműgyártó üzletágba még idén, a holding zászlóshajójának tekintett futóműüzletágba pedig 2001-ben stratégiai partnert vonnának be. Ez utóbbiban a társaság hosszú távon fenn kívánja tartani többségi részesedését. A vezetés 2002-ig az árbevétel és az adózás előtti eredmény 50-60 százalékos növekedését várja. A leányvállalatok - a társaság megítélése szerint - vonzhatják a szakmai befektetőket, míg a holding pénzügyi befektetők számára jelenthet befektetési célpontot. A járműgyártó leányvállalat a honvédségi tender miatt lehet izgalmas célpontja egy szakmai befektetőnek (egyes vélekedések szerint a DaimlerChryslernek), hiszen a tender során előnyük lesz a hazai gyártóknak. A motorgyártó üzletág ugyanakkor várhatóan nehezebben talál majd új gazdára. A stratégiaváltásban a felszabaduló ingatlanok értékesítése is szerepel, a cég összesen 40 ezer négyzetméterrel csökkentené a beépített alapterületét. A társaság jelenleg 2,7 millió négyzetméter szabad és 680 ezer négyzetméter beépített ingatlannal rendelkezik, amelyeket a könyvekben 11,4 milliárd forintos értéken tartanak nyilván.
A társaság túl van tőkésítve, mondta Jancsó, ezért úgy döntöttek, hogy a meglévő, és az ingatlanértékesítésből még befolyó pénzekből a tulajdonosok az eddig megszokottnál jóval magasabb - pontosan meg nem határozott mértékű - osztalékot kapnak. Mint korábban megírtuk (NAPI Gazdaság, 2000. március 7., 11. oldal), ez akár 6 milliárd forint kiosztását is jelentheti, ám megfigyelők szerint valószínűbb egy 3-4,5 milliárdos kifizetés, ami részvényenként 200-300 forintot jelent. Arra a kérdésre, hogy ezt nem kellene-e terjeszkedésre vagy fejlesztésre fordítani, az elnök elmondta, hogy a szakmai befektetők bevonása ezt a kérdést is megoldja. A társaság idén egymillió dollárt fordít kutatás-fejlesztésre (ez az árbevétel alig több mint fél százaléka). Jancsó, mint a 10 százalékos Rába-pakettel rendelkező Graboplast elnök-vezérigazgatója, kifejtette azt a véleményét is, hogy a jelenlegi 2700 forintos árfolyamnál sokkal többet ér a cég, ezért a Graboplast és a többi nagytulajdonos csak ennél jóval magasabb árszinten hajlandó eladni részesedését.
A magas osztalék a fő részvényesek közül a magas rendkívüli bevételekkel számoló Graboplastnak sem jöhet rosszul és a decemberben az MKB-nak eladott csomagját hitelből visszavásárló menedzsmentnek sem. Meg nem erősített hírek szerint a korábban az MKB-tól felvett hitellel finanszírozott csomagot a menedzsment most a CIB-től felvett hitellel finanszírozza.
A holdingstruktúra új típusú menedzselést kíván, ennek személyi konzekvenciájaként Zalán Barnabás vezérigazgató - aki korábban éppen a Rába egyben tartása mellett foglalt állást - közös megegyezéssel távozott a cég éléről. Zalán tagja maradt a Rába-pakettet most visszavásárló Menedzser Kft.-nek. A vezérigazgatói posztra külföldi, nemzetközileg elismert szaktekintélyt szeretne a társaság, akinek megtalálásáig Imre Gyula, a társaság eddigi humánerőforrás-igazgatója látja el a feladatokat. Két vezérigazgató-helyettest is kineveztek, Pintér István eddig informatikai és szervezetfejlesztési igazgató volt a Rábánál, Kugler Gyula pedig a futóműüzletág vezetője.
A stratégia értékelésére 2001 közepén kerül sor.
M. G.