Eladta Rába-csomagját a First Hungary Fund

Az FHF - akárcsak a győri önkormányzat, a Graboplast, az EBRD, a BRD Hycom és a Rába-menedzsment - 1997 novemberében 7,52 dolláros árfolyamon jutott a Rába-részvényekhez; az FHF az akkori alaptőke 10 százalékát szerezte meg. A NABI révén jelentős gépipari és amerikai piaci tapasztalatokkal rendelkező alapkezelő a Rába számára is a buszgyártóhoz hasonló, az amerikai járműpiacon jelentős részvétel elérését célul kitűző stratégiát képzelt el - tudta meg a NAPI Gazdaság Róna Pétertől, a Róna és Társa Kft. fő tulajdonosától. A Rába holdinggá alakítása még beleillett ebbe az elképzelésbe, ám a szakmai befektető bevonására irányuló tavalyi sikertelen próbálkozások után - melyek kudarca csak decemberben vált véglegessé, amikor a Rába-menedzsment pakettje az ennek megvásárlásához annak idején hitelt nyújtó MKB tulajdonába került - az alapkezelő úgy ítélte meg, hogy a Rába stratégiája eltávolodott az általa szükségesnek tartott iránytól. Az FHF ugyanis egyértelműen a futóműágazat fejlesztését, a futóműtermékek amerikai piaci részesedésének növelését tartotta fő csapásiránynak, akár olyan áron is, hogy a másik két ágazatot eladják.
Az FHF részesedése ennek megfelelően fokozatosan csökkent. Április 27-én 9, szeptember 30-án 8,79, december 31-én már csak 5,26 százaléknyi részvényt tartottak a portfólióban. Az FHF által a Rába igazgatóságába delegált Horchler Frigyes februári lemondása már az 5 százalékos küszöb alá kerülést jelentette, tegnap pedig az alapkezelő arról adott tájékoztatást, hogy minden Rába-részvénytől megvált.
A NAPI Gazdaság érdeklődésére Róna Péter elmondta, hogy a részvényeket a tőzsdén adták el, miután a döntés meghozatalakor nem tudtak olyan befektetőt, aki egyben megvette volna a 10 százalékos csomagot. Az átlagos eladási árfolyam 9,72 dollár volt, ami az osztalékfizetést is figyelembe véve 12 százalékos belső megtérülési rátát biztosított az alap számára.
Az FHF kiszállása a Rába-tulajdonosok szempontjából nem értékelhető egyértelműen. Egyfelől az árfolyam erősödését vonhatja maga után, hogy az eladás befejeztével jelentős kínálat tűnik el a piacról, másfelől a szakmainak nevezhető befektető távozása intő jelül szolgálhat. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az utolsó néhány napon inkább az előbbi hatás érvényesült, hiszen a kurzus egy hét leforgása alatt 2400 forintról 2735 forintig emelkedett.
Az emelkedésben azonban a kínálat csökkenésén kívül minden bizonnyal az a piaci híresztelés is szerepet játszhat, hogy a Rába idén a szokásosnál jóval magasabb osztalékot fizet. Az immár öttagúra zsugorodott igazgatóságban megfigyelők szerint nagyobb esély van egy ilyen irányú igazgatósági javaslat elfogadására. A győri önkormányzat - tekintettel több mint 3 milliárdos beruházási terveire - aligha zárkózik el a nagyobb osztalék kifizetésétől. A Rába-menedzsment szintén érdekelt ebben, hiszen a hírek szerint vissza akarja vásárolni a részvényeit az MKB-tól. Alighanem a Graboplast sem szavazna a javaslat ellen.
Az igazgatóság szerdai ülésén a közgyűlés napirendi pontjaira - köztük az osztalék mértékére - vonatkozó javaslatok elfogadása szerepel. A társaság idei eredményei legfeljebb részvényenként 203 forint osztalékot tesznek lehetővé, de az eredménytartalékot is figyelembe véve elvileg akár részvényenként 655 forint is kivehető a cégből. Más kérdés, hogy a társaság december végi 1,6 milliárd forintos készpénzállománya még a 4,35 milliárd forint értékű kötvények pénzzé tételével együtt sem biztosítana ehhez elegendő forrást. Ráadásul ilyen arányú kifizetés akár működési nehézségeket is okozhat. Jól értesült források nem tartják kizártnak, hogy a Rába olyan közel áll valamely üzletágának eladásához - pontosabban külső tulajdonos bevonásához -, hogy az abból származó bevétel lehetővé teszi a magas osztalék kifizetését. A Rába és valamely szakmai befektető megállapodásáról azonban már annyiszor láttak napvilágot később hamisnak bizonyuló hírek, hogy leginkább a hivatalos tájékoztatások tekinthetők mérvadónak.
R. B.