A főváros három évvel ezelőtt a belterületi földingatlanokkal kapcsolatos követelése részeként - egyéb értékpapírok, például BÁV-részvények mellett - 6 millió 510 ezer Matáv-részvényt is kapott az ÁPV Rt-től. Az önkormányzati testület döntése szerint az akkor nagyjából tízmilliárd forintra taksált részvényvagyont a metróépítés finanszírozására különítették el. Azóta e cél persze meglehetősen távol került, de az elhatározás nem változott. A tőzsdén kívüli részvényekből időközben sikerült értékesíteni egyebek között a Malév- és a Bábolna-csomagot, a tőzsdei papírokra azonban 1998 áprilisában olyan magas limitárat szabott meg a testület (a BÁV-ra például 1882 forintot), hogy az értékesítés gyakorlatilag leállt. Az értékelés hetében a BUX-index 9016 ponton a csúcson járt (csak 2000 januárjában tudta e szintet túlszárnyalni), és az 1313 forintos Matáv-limit is meglehetősen magasnak bizonyult. (Az orosz pénzügyi válság mélypontján, 1998 szeptemberében 810 forintig esett a telefon-részvény árfolyama.) Az önkormányzat azóta kéthavonta vizsgálja felül az értékesítési limitárakat, legutóbb tavaly decemberben emelte fel a Matáv limitértékét 1650 forintra. (Leszállításra gyakorlatilag nem volt példa.)
A főváros nyilvános pályázaton választotta ki két értékesítési megbízottját, a CA-IB-ot és az Erste Befektetési Rt.-t. A két brókercég december óta többé-kevésbé folyamatosan, de kis tételekben adja el a Matáv-részvényeket. A NAPI Gazdaság városházi forrásokból úgy értesült, hogy nagyjából az eredeti mennyiség felét adták el eddig, a metróépítési alap számlájára eddig mintegy 5-6 milliárd forint folyt be. A megmaradt csomag - amelynek eladása kedvező áralakulás esetén folytatódik - mai árakon csaknem 8 milliárd forintot ér, jószerével ugyanannyit, mint az 1998. áprilisi eredeti limitáron az egész pakett.
A fővárosi vezetést az utóbbi napokban ellenzéki oldalról támadások érték a részvények eladása miatt, mondván, túl olcsón kótyavetyéli el a részvényeket. Megfigyelők ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy az ÁPV maradék 59 millió részvényét tavaly májusban 1292 forintos bruttó áron értékesítette (a kibocsátás költségei nyilván meghaladták a főváros által a brókercégeknek fizetett, legfeljebb 0,25 százalékra becsülhető jutalékot). Ha a még hátralévő eladások a jelenlegi árszinten valósulnak meg, a főváros Matáv-eladása lesz a legnagyobb magyar ÁPV-n kívüli részvényértékesítő tranzakció, amelynek bevétele nagyságrendileg megegyezik például az ÁPV összes BorsodChem-értékesítéséből származó bevételével.
K. G. T.
