Az OTP kitart a Hajdú-Bét mellett

Az 1998. őszi orosz válság idején súlyos pénzügyi nehézségekkel találkozó és azokból azóta sem kilábaló Hajdú-Bét két legnagyobb tulajdonosa a céget eredetileg 12 milliárd forinttal hitelező OTP Bank és a több mint 8 milliárdos hitelt nyújtó MKB. A két bank tavaly több lépésben hitelei egy részét részvénnyé konvertálta, ám az OTP így is mintegy 5,5-6 milliárd, az MKB valamivel kisebb, de hivatalosan nem közzétett összeget kényszerült céltartalékképzésre fordítani. (A Hajdú-Bét mindkét bank tavalyi nyereségének legalább egyhatodát elvitte.) Az 1999 februárjában kidolgozott hároméves reorganizációs terv első éve nem váltotta be a bankok reményeit, döntő részben emiatt távozott a Hajdú-Béttől György Miklós, a korábbi Chinoin- és Pannon-vezér. Az új, a két bank bizalmát bíró vezetés most egy hónapos türelmi időt kapott az újabb tervek elkészítésére, és megfigyelők szerint megvan a remény arra, hogy - a korábbinál szigorúbb feltételek és rendszeresebb beszámoltatás mellett - a bankok ismét mentőövet dobjanak az egyik legnagyobb magyar élelmiszer-ipari társaságnak.
Erre nemcsak az agrárgazdaság problémáira, illetve a tiszántúli térség foglalkoztatási gondjaira való tekintettel van szükség, de a bankok számára is könnyebb elnyújtott tartalékolással úrrá lenni a problémán, mint részvényeseiket egy bizonytalan megtérülésű felszámolás esélyével szembesíteni, éppen a közelgő közgyűlések előtt. Elemzők szerint a Hajdú-Bét-ügy - bár a folyó termelés további finanszírozása újabb forrásokat igényel - már nem okoz a korábban kalkuláltnál nagyobb károkat a két banknak, így akárhogy alakuljon is a társaság sorsa, a banki részvények áralakulását csak kismértékben befolyásolhatja. A hír mindenesetre hozzájárulhatott ahhoz, hogy az OTP részvénye mind a tegnapelőtti tőzsdei esés, mind a tegnapi emelkedés idején a BUX-indexnél rosszabbul teljesítsen.
KORÁNYI G. TAMÁS