Egyelőre nincs megállapodás a Zalakerámia konzorciális hitele feltételeinek módosításáról - mondta el Takáts Imre, a Zalakerámia Rt. vezérigazgatója a NAPI Gazdaság kérdésére. A vezérigazgató ugyan az utóbbi hónapokban többször is jelezte hogy a konzorciumban részt vevő bankok és a társaság álláspontja közelít egymáshoz, azonban a tranzakció nagyságára és az abban részt vevők számára tekintettel többször is felhívta a figyelmet, hogy a végleges megállapodásig még bizonyos időnek el kell telnie.
A társaság részvényeinek árfolyama a tavalyi eredményadatok közzétételét követően nem változott jelentősen a Budapesti Értéktőzsdén. A befektetők a jelek szerint inkább pozitívumként értékelték, hogy az utolsó negyedéves eredmények terhére sok egyszeri költség már elszámolásra került.
Operatív szinten ugyanakkor az utolsó két negyedév számait figyelve talpra állt a társaság - hívta fel a figyelmet Szalay Tamás, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Véleménye szerint a folyamatos veszteségeket okozó dollárhitel keretfeltételeinek a legésszerűbb módosítása az lehetne a társaság számára, ha sikerülne elérnie bankjainál annak euróra konvertálását. Ez nyilván felárral történhetne, azonban figyelembe véve az euró- és dollárhitelkamatok közötti eltérést, valamint a forint helyzetét, a jövőbeni kockázatokat jelentősen csökkentené.
A papír árfolyamát egyébként nemcsak a jelentős tavalyi veszteség, hanem a részvényszám folyamatos felhígulása sem befolyásolta. A forrásbevonásoknak köszönhetően ugyanis a társaság alaptőkéje valamivel több mint fél év leforgása alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. Igaz, a friss tőke a társaság tájékoztatása szerint a reorganizáció és a hiteltárgyalásokon való kedvezőbb pozíciók elérését szolgálta. (Megfigyelők szerint a hiteltárgyalásokkor a finanszírozói oldal egyik feltétele lehet a jelentősebb nagyságú előtörlesztés.) Az egy részvényre jutó nyereség és vagyon részvényszám-növekedés miatti csökkenését a jelek szerint tehát ellensúlyozták a befektetők szemében a friss pénzeszközök által nyújtott előnyök.
Érdekesség, hogy az utolsó két alaptőke-emeléssel a Raiffeisen Befektetési Rt. és az OTP Értékpapír Rt. összesen már a társaság részvényeinek közel 25 százalékával rendelkezik. Bár a Zalakerámia tulajdoni viszonyai enyhén szólva áttekinthetetlenek, az Aragó legutóbbi emeléskor vásárolt 15 százalékával a fenti csoport már mintegy 40 százaléknyi pakettel is rendelkezhet. Ez pedig akár meg is könnyíthetné egy olyan szakmai - és hangsúlyozottan nem pénzügyi - befektető dolgát, aki a kelet-európai piacon keres magának gyártóbázist, megfelelő disztribúciós hálózattal párosítva.
LOVAS ANDRÁS
