Külön figyelt hitelcsomag

A február elejéig a külföldi befektetők első számú kedvencének tűnő, január folyamán 10,5 százalékos növekedést felmutató OTP-részvény vesszőfutását megfigyelők szerint a Hajdú-Bét nagyhitelével kapcsolatos elemzői találgatások indították el (bár kétségtelen, hogy az országkockázat negatívabb értékelése a legnagyobb bank megítélését is óhatatlanul rontja). Piaci pletykák 40 milliárdos, javarészt a legnagyobb magyar bankok felé fennálló Hajdú-hitelállományról szóltak.
A Hajdú-Bét Rt. valóban az OTP Bank egyik legnagyobb vállalati ügyfele (lásd cikkünket az 5. oldalon); mint Fenyő György, a bank tőkeszerkezeti igazgatója a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, a bankcsoport Hajdú-Béttel kapcsolatos hitelkockázatának teljes összege nagyjából 12 milliárd forintra tehető. (Ez a Hajdú-Béttől származó információ szerint a vállalat teljes hitelállományának mintegy felét teszi ki.) Az orosz piac fejleményei, az eladhatatlan készletek finanszírozása, az új termelési ciklus indítása miatt 1998 második felében megnőtt a vállalat hiteligénye. Az OTP-csoport beruházási, forgóeszköz- és exportfinanszírozási hitelt is nyújtott a Hajdú-csoport tagjainak.
A hitel az OTP nagyhitelei közé tartozik, nagyságrendjére jellemző, hogy a bank a vállalkozói szférának 1998 végén összesen 250,9 milliárd forintot hitelezett, ebből csaknem 5 százalékkal részesedik a Hajdú-Bét. A debreceni cégcsoport augusztus végéig a problémamentes adósok közé tartozott, a hitelre nem is képzett tartalékot a bank.
Az orosz pénzügyi válság miatt a hitel szeptemberben "külön figyelendő" minősítését kapott - tudta meg lapunk az OTP illetékesétől -, annak ellenére, hogy az adós mindeddig rendben, határidőre teljesítette fizetési kötelezettségét. A külön figyelendő körre a pénzintézetek saját elhatározásuk alapján képezhetnek maximum 10 százalékos mértékben céltartalékot, e lehetőséggel az OTP az év végén élt.
(A NAPI Gazdaság információi szerint a Hajdú-Bét-hitelcsomagra mintegy 5 százalékos tartalékot képzett a bank, ez csaknem egytizede az 1998-ban összesen képzett 6 milliárd 351 millió forintos céltartaléknak.) Ugyanakkor sem a hitel, sem a tartalék nagysága nem jelentős a bank egészéhez mérve, így megfigyelők túlzottnak tartják a befektetők reakcióit.
A Hajdú-Bét másik nagy hitelezője az MKB. Piaci információk szerint e bank már a harmadik negyedévben jelentős céltartalékot képzett a hitelére, egyebek között ez is hozzájárult az MKB harmadik negyedévi - mindössze 2,3 milliárdos - banki adózott eredménye és az év végi 6,9 milliárdos konszolidált adózott eredménye közötti jelentős eltéréshez.
A Hajdú-Bét küszöbönálló 5 milliárdos tőkeemelésében - információk szerint - az ezáltal fő tulajdonossá váló Wallis Holding mellett esetleg a hitelező bankok - vagy azok érdekeltségei - is részt vehetnek, már csak azért is, hogy ezáltal növeljék rálátásukat a meglehetősen bonyolult pénzügyi helyzetben lévő társaságra. Mindez persze azt is jelenti, hogy a Hajdú-Bét eredetileg 1998 végéig ígért, majd későbbre halasztott nyilvános megjelenésére még várniuk kell egy ideig a befektetőknek.
KORÁNYI G. TAMÁS