Jelen esetben egyelőre csak két dolog nem teljesen világos: kitől kell kérni a vásárlást és mi tekintendő piaci árnak. A bejelentést az állam nevében ugyan a pénzügyminiszter tette, de valószínűleg az ÁPV Rt. fogja - esetleg közreműködő brókercégen keresztül - lebonyolítani a felvásárlást - legalábbis erről szólt a bank december 30-i közgyűlésén Szarvas Ferenc, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója.
A piaci érték megállapításánál jogászi vélemények szerint a bejelentés előtti árviszonyok a mérvadók (a bejelentés a közgyűlésen történt, írásban pedig a Cégközlöny január 4-i számában jelent meg). A tőzsde OTC-forgalmi adatai szerint akkoriban 23,5 százalék közötti árfolyamon cseréltek gazdát a Postabank-részvények (a januári felfutás már a felvásárlási spekulációk számlájára írható), így a 12,7 milliárdnyi kisebbségi részvény megvétele mintegy 3 milliárdjába kerülne az ÁPV-nek - legalábbis akkor, ha a tőzsde ármegállapítási gyakorlatát követné. (A tőzsde a Postabank december 31-én beadott bevezetési kérelme elbírálásánál - a NAPI Gazdaság információi szerint - a kérelem beadását megelőző hat hét OTC-átlagárfolyamait veszi alapul.)
Habár az ÁPV-t semmi nem köti az árelfogadásnál, megfigyelők szerint jószerével bármilyen árfolyamot is állapít meg, számolnia kell peresített követelésekkel, mert a Postabank-részvényesek egy része még a névértéket is kevesellné a papírjáért, hivatkozva az állam májusi 140 százalékos tőkeemelésére.
K. G. T.
