A Matáv a GDP negyedét éri

A varsói, a prágai és a budapesti tőzsdék meghatározó szereplői a nemzeti telekomcégek részvényei. Mindhárom társaság az adott nemzeti tőzsde legértékesebb cége, az utána következő második legértékesebb cégnél a cseh SPT háromszor, a lengyel TPSA négyszer, a magyar Matáv ötször ér többet. A Matáv a teljes magyar tőzsdei kapitalizáció csaknem pontosan felét adja, az SPT és a TPSA relatív súlya nagyjából egyharmados. Mindhárom cég a távközlési szolgáltatások kisebb-nagyobb területén kvázi-monopolhelyzetet élvez, ám ez néhány éven belül megszűnik. A három cég közül talán a Matáv bevételi struktúrája felel meg a leginkább az "új gazdaság" támasztotta elvárásoknak, a cég erőteljesen terjeszkedik a kábeltévés és az internetes piacon. (Bár ez a szándék a TPSA-nál is felismerhető.) Az extenzív növekedés a magyar és a cseh piacon nagyjából lezárult, a 40 milliós Lengyelországban viszont a belső piac még rejt tartalékokat. Határokon túli kalandozásra egyik cég sem készül, a Matáv számára viszont jókora falat a 2001 közepén kifizetendő Westel-akvizíció (amelynek értéknövelő hatása részben már beépült az árfolyamba). Az elemzők idén a lengyel és magyar cégtől 40, a cseh társaságtól 30 százalékos eredménynövekedést várnak, így a 2000-es becsült eredménynyel számolt P/E-mutatók hasonló képet mutatnak, mint a tavalyiak. A Matáv az utóbbi fél évben produkált másfélszeres áremelkedése ellenére még mindig olcsónak tűnik.
Ugyanakkor az adott ország gazdasági potenciáljához képest már most is csaknem túlértékelt a magyar telekomcég, hiszen tőzsdei kapitalizációja Magyarország 11 050 milliárd forintos (44 milliárd dolláros) 1999-es (várható) GDP-jének 22 százalékára rúg. Ez nemzetközi összehasonlításban is jelentős koncentrációt jelent, a nyugat-európai nemzeti telekomcégek még a kisebb országokban sem szoktak többet érni az éves GDP tizedénél. A magyar állam egyébként - összesen négy részletben - mintegy 2,5 milliárd dollárhoz jutott a Matáv eladásából, ami a magyar privatizációs bevételek valamivel több mint negyedét jelentette. (Utóbbiak körülbelül 9 milliárd dolláros összege elmarad a Matáv mostani értékétől.) A Matáv drágulásának igazi nyertese a Deutsche Telekom-Ameritech páros, amely - figyelembe véve a tőkeemelést, illetve az 1997-es részvényeladást és a felvett osztalékokat - valamivel több mint 2,1 milliárd dollárt fizetett a ma tőzsdei áron 5,8 milliárd dollárt érő Matáv-pakettjéért. Ezzel alighanem a magyar privatizáció legjobb üzletét bonyolította le, bár az is kétségtelen, hogy a Matáv SPT-vel és TPSA-val szembeni lépéselőnyét éppen a világ vezető telekomcégeinek korai és sikeres bevonása tette lehetővé.
KORÁNYI G. TAMÁS