A lassan egy hete tartó budapesti áresés során ha nem is drámai, de - elsősorban a meghatározó nemzetközi piacokhoz képest - már jelentős mértékben csökkentek az árfolyamok: a múlt keddi 6379 pontos indexértékhez képest 705 pontos - több mint 11 százalékos - viszszaesést szenvedett el a piac. A jelenlegi, 5700 pontos határ alatti index utoljára a december eleji feltámadáskor volt jellemző a hazai piacra.
A mostani bessz mindenesetre távol áll a nyár végi napok ideges hangulatától, a külföldi befektetők a jelek szerint - alapvetően a magyar makromutatók romló megítélése miatt - növekvő óvatossággal szemlélik a magyar részvényeket. A tegnapi budapesti kereskedés nyitása előtt kiadott Merrill Lynch-jelentés is lelombozóan hatott a piacra: a befektetési bank szerint Magyarországon jelenleg nem a fiskális, hanem az árfolyam-politika a makrogazdasági helyzet legfőbb bizonytalansági tényezője. Lapunk kérdésére válaszolva az ING Barings elemzője, Várkonyi Gergő úgy vélte, a mostani negatív folyamatok négy okra vezethetők vissza. A nemzetközi hangulat sem olyan kedvező, mint akár egy-két hete volt, ezt az azóta megjelent kedvezőtlen hazai makrogazdasági adatok, a decemberi folyó fizetési mérleg, a januári infláció és a januári költségvetési deficit nyilvánosságra hozatala tovább súlyosbítja.
Ráadásul a várakozásoknak nagyjából megfelelő gyorsjelentések nem keltették fel különösebben a potenciális vásárlók érdeklődését, így nincs olyan tényező, amely alátámasztaná az árakat. Mindazonáltal az ING Barings mérsékelten optimista, idénre a tavalyihoz hasonló, 30 százalék körüli EPS növekményt vár a vezető tőzsdei cégektől.
Más vélemények szerint a kedvezőtlen makroadatok önmagukban még nem eredményeztek volna az elmúlt napokban tapasztalthoz hasonló árfolyamesést, hiszen egy-egy kivételtől eltekintve világszerte romló gazdasági környezetről tanúskodnak a mutatók.
A külföldi befektetők borúlátó hangulatát igazából az okozta, hogy nem volt érzékelhető megfelelő kormányzati reakció a közelmúltban közzétett adatokra - vélekedett Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. Hozzátette, hogy a pénzügyminisztérium, a jegybank és a gazdasági minisztérium múlt pénteki sajtótájékoztatóján kiderült: a tartalékok befagyasztására tett ígéreten kívül nem terveznek más konkrét intézkedést. Ráadásul szakítva az eddigi gyakorlattal, a folyó fizetési mérleg hiányát ezentúl nem csupán a közvetlen működőtőke-beáramlással, hanem a külföldiek részvény- és állampapír-vásárlásaival együtt kívánják finanszírozni. Ez pedig jóval kockázatosabb, mint az eddigi gyakorlat, hiszen az utóbbi befektetési formákba már jóval több forró - azaz kevésbé hozamérzékeny - tőke áramlik, amely a legkisebb bizalomvesztésre menekül az országból.
A pénteki bejelentés hétfői tőzsdei visszhangja mindenesetre azt támasztja alá, hogy a külföldi alapok, befektetők aggodalmait nem oszlatta el a tartalékok fel nem szabadítására tett kormányzati ígéret és a múlt évi, világszerte szerzett kedvezőtlen tapasztalatok alapján már az esetleges negatív események megtörténte előtt megkezdik a tőkekivonást.
R. B-SZ. G.-T. I.
**** KERETBEN ****
Pillérek a Nyugdíj I.-ben
A Nyugdíjbiztosító által másfél évvel ezelőtt 3 milliárd forintos indulótőkével létrehozott Nyugdíj I. Alapban található a legnagyobb egy kézben lévő Pillér-csomag. A 2 milliárd forintos indulótőkével létrehozott Pillér II. Ingatlan Alap jegyeinek egytizedét 1994-ben nem jegyezték le a kárpótoltak. A maradék 206,8 millió forint névértékű befektetési jegyet 1996-1997-ben két részletben az ÁPV Rt. átadta a tb-alapoknak, az a nyugdíjbiztosítóhoz került. Ez került a zárt körben létrehozott zárt végű alaphoz, amelyben jelenleg több mint 50 százalékban állampapírok (jelentős súllyal 2004/A), ezeken kívül pedig jórészt likvid tőzsdei részvények találhatók. Török Mihály, az alapkezelő igazgatója a NAPI Gazdaságnak elmondta: a csomagot a jelenlegi elképzelések szerint a Pillér II. Alap végelszámolásáig nem tervezik értékesíteni.
K. G. T.