BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az OMV-val közösen kutat a Mol

Az osztrák OMV olajtársaság által koordinált, tegnap bejelentett közös pakisztáni koncesszióval együtt már tizennégy kutatási területtel rendelkezik külföldön a Mol Rt. A Mol tőzsdei szereplését mindazonáltal a mostanáig még csak kutatásra vonatkozó koncesszió várhatóan nem befolyásolja, ahogy nem befolyásolta számottevően a részvények árát az a tavaly márciusi jegyzésből származó kifizetetlen 118 608 részvény sem, amelyet a CA-IB január 8-a után folyamatosan értékesített a tőzsdén.

2000. február 20. vasárnap, 00:00

A pakisztáni újabb koncesszióban a Mol csupán kisebbségi résztvevő az itthon és a szomszédos országokban versenytársnak számító, ezen a kutatási területen irányító szerepet betöltő OMV mellett. Úgyszintén nincs meg a többsége, de operátori feladatokat lát el a résztvevők közül legnagyobb, 35 százalékos tulajdont birtokolva abban a koncesszióban, amely a Tal blokkra szól (ez egy másik, 4643 négyzetkilométeres terület szintén Pakisztánban). Itt pakisztáni olajcégekkel közösen kutatnak tavaly augusztus óta. A most jóváhagyott khanpuri koncesszióvásárlással a Mol Rt. 20 százalékos tulajdont szerzett az OMV által már 1997 augusztusa óta kutatott, az előzőnél majdnem kétszer nagyobb területen.
A másik, a Molt érintő esemény, a nem törlesztett olajrészvények kényszerértékesítése a CA-IB Rt. tájékoztatása szerint 6156,93 forintos átlagáron történt meg. A papírból 6100 forinton jegyző, de darabonként csak 2000 forintot befizető befektetők így végül, ha minimális mértékben is, de veszteséggel kerülnek ki, ráadásul forrásadót is fizetniük kell majd. A papírok ugyanis nem kerülhettek tőkeszámlára, hiszen a befektetők az értékesítés pillanatáig nem fizették ki azokat teljesen. Márpedig tőkeszámlára csak hitellel nem terhelt, teljes egészében kifizetett részvények kerülhetnek, függetlenül attól, hogy tőzsdei vásárlásból vagy jegyzésből származnak.
Az értékesítés miatt az adón felül két címen vonnak le pénzt a befektetőktől: a felszámított jutalék összege tételenként fix 3000 forint, a részvényjegyzőket terheli további 3000 forintnyi külön költség.
Az eladási árból befolyt összeget csökkenti továbbá az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek járó darabonként 4100 forintnyi tartozás.
Összességében elmondható tehát, hogy az árat nem törlesztő jegyzők nem jártak túl rosszul, hiszen az olajpapír eladási ára akár a brazil pénzügyi válság, akár a tavalyi nagy összeomlás idején sokkal alacsonyabb lehetett volna. Így 16 részvény esetén körülbelül 5770 forintos bevétel jön ki a 6100 forintos, kamat nélkül számolt kiadással szemben; a befektetőket illető részvényenként 1670 forintot egyes brókercégeknél már hétfőtől fel lehet venni. Igaz, megfelelő időpontú törlesztéssel és eladással ennél sokkal jobban lehetett volna járni árfolyamszempontból is, és a külön költség sem terhelte volna a részvényt jegyzőket.
A. A. G.-B. P.

Ez is érdekelhet