Valamennyi magyar letéti igazolás visszakerült

Az egyetlen, magyar tőzsdére bevezett külföldi letéti jegy, a CUG kibocsátója tavaly novemberben döntött úgy, hogy kivezeti jegyeit a BÉT-ről. Az alap tejesítményével elégedetlen tulajdonosok előbb a végelszámolást szorgalmazták, mivel az alap jegyeinek londoni tőzsdei árfolyama tartósan legalább 30-40 százalékkal múlta alul a jegyenkénti nettó eszközértéket, végül azonban megelégedtek a 2001 elején esedkessé váló nyílt végűvé alakulással. A budapesti bevezetésnek amúgy sem volt sok értelme, az alap havonta rövidebb, negyedévente vaskos jelentéseket fordíttatott le magyarra és jelentetett meg a Magyar Tőkepiacban, fizetve a több milliós forgalomban tartási díjat, miközben Magyarországon gyakorlatilag nem akadt CUG-tulajdonos. (Az ügy leginkább a BÉT regionális tőkepiaci jellegét volt hivatva demonstrálni - nem túl nagy sikerrel.)
Nem sokkal a bevezetés után, 1997 végén vett meg egy befektető 100 darabot 2200 forintos árfolyamon, e tétel egy része cserélt gazdát 1999 őszén néhány kötés keretében (2200-3000 forint közötti árakra), most pedig ezt a száz darbot sikerült visszavásárolnia az ezzel megbízott ING Banknak.
A vételár a fizetési napot megelőző - február 11-17. közötti - öt tőzsdenap londoni CUG-záróárfolyamának 102 százaléka, pontosan 5,5968 angol font. Ez a tegnapi középárfolyamon 2475,11 forintot ért, tehát ennyi pénzt kapnak a magyar CUG-tulajdonosok. (Illetve ha árfolyamnyereségük van és magánszemélyek, kevesebbet.) A hamarosan hivatalosan is bekövetkező kivezetéssel újabb érdekes színfolt tűnik el a budapesti tőzsdei palettáról.
(NAPI)