Itt a befektetési alapok RAX-indexe

A Bamosz Részvény Befektetési Alap portfólióindexét 1998. január 7-éig visszamenőleg számolták ki, akkori kezdőértéke 1000 pont. Idén február 16-án már csak 689,02, 17-én pedig 674,08 pont volt. Február 16-ig az index 31,1 százalékot esett, míg ez alatt az idő alatt a BUX csökkenése csak 21,5 százalék volt. Mivel az alapok összetétele a befektetési alapokról szóló törvény miatt (nagyon ritka, különleges pillanatoktól eltekintve) nem lehet olyan, mint a BUX-é, az alapok teljesítményének összehasonlítása az egyébként széles körben elfogadott BUX-szal nem igazságos, nem pontos. Elsősorban ezért volt tehát szükség egy olyan mutatóra, amely figyelembe veszi az alapok lehetőségeit, és olyan az összetétele, amilyen elvileg azoké is lehet.
A két index jelentős eltérésének egyik oka, hogy a RAX 15 százalékban állampapírokat tartalmaz, ahogy az alapoknak is kötelező ennyi állampapírt vagy számlapénzt tartaniuk. Másrészt amíg a BUX-ban egy-egy részvény súlya 15 százalékos lehet, a RAX-ban - a törvénynek megfelelően - csak 5 százalék. (A RAX 85 százalékát tehát 17 likvid részvény adja.) A BUX vezető papírjai pedig - elsősorban a Matáv, a Mol, az OTP - az utóbbi egy évben a piaci átlagot meghaladó teljesítményt nyújtottak, és nem vagy csak alig estek, szemben a BUX említett esésével. A két index eltérése mögött tehát a piacon jól ismert "kis papír-nagy papír" jelenség is megtalálható.
A RAX alapján értékelve ily módon jelenleg jobbnak tűnik a hazai részvényalapok teljesítménye, mint ha a BUX-szal vetnénk őket össze. Az említett 13,5 hónap alatt egyébként gyakorlatilag az összes, részvényeket nagyobb mennyiségben vásároló alap túlszárnyalta nemcsak a RAX-ot, hanem a BUX-ot is. Pontosabban, veszteségeik bőven alatta maradtak az indexek által mutatott eséseknek. (Kivéve a Profit Alap esetét, aminek azonban inkább rendhagyó, a befektetők mozgásában keresendő okai voltak.)
E. J.