A BÁV és a Westpharma hozta a nyereséget

Az 1994-ben kárpótlási jegyhasznosítóként rajtolt, majd e mezőnyből egyedüliként valódi, "mindenevő" befektetési holdinggá növő Arago az alakulás utáni, papíron elszenvedett veszteséget 1996-ban ugyan visszanyerte, de 1997-ben csak 152, 1998-ban mindössze 16 millió forintos eredményt ért el. Tavaly viszont 237 millió forintos üzemi veszteség mellett másfél milliárdot meghaladó pénzügyi eredményt realizált, és adózás előtti eredménye 1 milliárd 340 millió forintra rúgott. (Ez az eredmény nem tartalmazza az Eravis adózás előtt 575 millió forintos eredményét, amelyben 1999 végén került irányító - 75 százalék feletti - tulajdonosi pozícióba az Arago.) A cég saját tőkéje 5 milliárd 31 millió forint, amely részvényenként 1780 forintot jelent, noha a szeptember vége óta a tőzsdén forgó Arago-részvények a jelentés közzétételéig rendre a névérték fele alatt cseréltek gazdát.
Bár a társaság gyorsjelentése meglehetősen szűkszavú, azért utal a két sikeres tranzakcióra, a BÁV- és a Westpharma-részvények értékesítésére. 1998 végén - a tavalyi közgyűlési anyagokból kitűnően - a Westpharma 58, a BÁV 24 százaléka volt közvetlenül az Arago tulajdonában, míg a teljes Arago-csoport előbbiben csaknem 90, utóbbiban 50 százalékos részesedéssel bírt (NAPI Gazdaság, 1999. március 10., 13-14 oldal).
A Westpharmát a német Philipp Merkle gyógyszerkereskedő cég vásárolta meg, a hivatalosan be nem jelentett vételár információk szerint 250 százalék körül mozgott, a tranzakció tehát legalább 3,5 milliárd forintot hozott az Aragónak (NAPI Gazdaság, 1999. július 6., 6. oldal). A BÁV eladása a névérték 260-280 százalékán további 2,6-2,8 milliárd forintos tőkeinjekciót jelentett, a forrásokból az Arago tavaly tavasszal bevásárolt a Zalakerámiába, méghozzá olyan sikeresen, hogy viszonylag alacsony (állítólag már csak 12-15 százalékos) részesedésével azóta is ellenőrzi a 10 milliárd forint feletti saját tőkével rendelkező, bár 50 millió dolláros adósságteher alatt sínylődő vállalatcsoportot. Az Eravis-részesedés növelése nem igényelt túlzottan nagy forrásokat, így - a hitelállomány inkább nőtt, mint csökkent - bőséggel maradhatott pénz a kasszában. Mivel az Arago gyorsjelentéséből mindössze 400 milliós pénz- és értékpapír-állomány derül ki, a többi vagy a csoport más cégeihez (például a Hunguesthez) kerülhetett, vagy a befektetett eszközök 7 milliárdos sorában lelni a titok nyitjára. Az már kiderült, hogy az Arago-csoport mintegy 20 százalékos részesedést szerzett a Tavernában, de nem kizárt hogy más - egyáltalán nem feltétlenül tőzsdei - cégekbe is bevásárolt.
A tavalyi profit mindenestre lehetőséget biztosít a cégnek arra, hogy beváltsa két éve minden közgyűlésen elhangzó ígéretét és a vagyonnövekedés hozadékából részesítse kisrészvényeseit, akik között még mindig több ezren vannak azok, akik kárpótlási jegyeiket bízták az Aragóra. Megfigyelők a korábbi ígéretek, a mind erőteljesebb részvényesi nyomás és a cégvezetés hagyományosan "takarékos" vállalati stratégiájának eredőjeként 5-7 százalékos osztalékot valószínűsítenek. Ez a képződő adózott eredményhez képest elég kevés (12-16 százalék), de a részvény tőzsdei árfolyamához képest viszonylag magas, két számjegyű hozamot jelent. Persze a jegyhasznosító múltból fakadó alapszabályi sajátosság miatt (egy ötmillió forint névértékű szavazatelsőbbségi részvénycsomag a teljes szavazóerő 40 százalékával rendelkezik, további 30 százalékkal az Arago-csoporthoz tartozó Domestore Kft. szavaz) intézményi nagybefektetők számára a múlt századi francia matematikusról elnevezett részvény mindeddig kevésé volt vonzó.
KORÁNYI G. TAMÁS