A vártnál nagyobb deficit a Konzumbanknál

A hitelintézet saját tőkéje a veszteség miatt 4,010 milliárd forintra csökkent, így 1,021 milliárd forinttal alatta marad az 5,031 milliárd forintos jegyzett tőkének. A 92,87 százalékban tulajdonos MFB ezért a március 20-ára összehívott rendkívüli közgyűlésen névértéken 200 millió, árfolyamértéken 1 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre. A tulajdonosi fórum napirendjén emellett az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok visszahívása, illetve választása szerepel. A testületek jelenlegi tagjait az 1999. augusztus 31-i rendkívüli közgyűlés választotta meg, ekkor nevezték ki a jelenlegi vezérigazgatót, Szász Károlyt is.
A bank a tavalyi első félévre csak 983 millió forint mérleg szerinti veszteséget mutatott ki, ami részben egy még 1998-ban a BIF-fel kötött határidős szerződés következménye volt. Az új menedzsment azonban a második félévben összesen 2,135 milliárd forint pótlólagos céltartalékigényt tárt fel, amit az eredmény terhére kellett megképezni. Az új tartalék a régebben eszközölt befektetésekhez és évek óta folyamatban lévő peres ügyekhez kapcsolódik.
A NAPI Gazdaság úgy tudja, hogy a bank könyvvizsgálója, az Ernst & Young (E&Y) a portfóliót tavaly nyáron teljes körűen megvizsgálta, így a menedzsment, illetve a tulajdonosok figyelmét már akkor felhívhatta volna az abban rejlő kockázatra.
A peres ügyekkel kapcsolatban úgy tudni, hogy a féléves mérleg készítésekor koncepcionális vita volt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) és a könyvvizsgáló között. Az ÁPTF úgy vélekedett, hogy mindenre meg kell képezni a céltartalékot, ahol az ügyek állása alapján veszteségre lehet számítani, az E&Y azonban csak a jogerős döntés után tartotta ezt szükségesnek. A Konzumbank a második félévben erőteljesen visszafogta hitelezését, így új hitellel kapcsolatban céltartalék-képzési igény gyakorlatilag nem merülhetett fel.
Az eredménynek a céltartalékképzés, valamint a tavaly augusztusi közgyűlés által előírt önrevízió hatásától való megtisztítása után a működési eredmény közel 200 millió forint. A bank a forrásköltségek mérséklésére tavaly több ízben, a piacinál erőteljesebben - 2,5-5,5 százalékkal mérsékelte betéti kamatait. A betétállomány ennek ellenre nem csökkent látványosan (a lakossági 10,9 százalékkal nőtt, a vállalkozói és egyéb 22,4 százalékkal csökkent). A hitelintézet a második félévben a nem kamatozó eszközöket - köztük az olyan, veszteséget termelő befektetéseket, mint a Magyar Cetelem Bankban lévő részesedés - eladta, a felszabaduló forrásokat pedig állampapírokba fektette. Az új menedzsment a rendelkezésre álló néhány hónap alatt átalakította a bankot, új kockázatkezelési rendszert vezetett be, teljesítve a felügyeleti határozatban előírt feladatokat.
Az MFB tavaly szeptemberben az 1999. évi veszteség rendezésére már végrehajtott egy névértéken 500 millió, árfolyamértéken 2,250 milliárd forintos tőkeemelést. A most bejelentett 1 milliárd forintos tőkeinjekció az előzetes adatokat alapul véve még mindig nem elég a saját és jegyzett tőke összhangjának megteremtésére. Sőt, a tőkearány a tőkeemelés bejegyzése után várhatóan ismét romlik, mert a Fejlesztési Bank akkor visszavonja azt a több száz millió forintos garanciát, amely nélkül a deficit most mintegy 4 milliárd forint lett volna. A Konzumbank az elmúlt években többször is nagy összegű tőkeemelésben részesült, ezek azonban a mostanihoz hasonlóan mindig veszteséget rendeztek, így a hitelintézet tőkeereje gyakorlatilag nem nőtt. A csaknem 96 százalékban állami vagy államhoz közeli tulajdonosok kezében lévő Konzumbank részvénye a B kategória legkevésbé likvid papírjai közé tartozik, a parketten való - elég késői - megjelenése csak a tőzsdekényszer következménye volt.
BARNA ZSUZSA