Az egyes jelentések színvonala igencsak eltérő - legrészletesebb a Démász, a Dédász és a Titász elemzése -, összehasonlíthatóságuk nem minden esetben lehetséges.
Egyedül az A kategóriás Démász tett közzé konszolidált, IAS szerinti eredménykimutatást - ebben nem tükröződik a szegedi cég saját részvényein elért másfél milliárd forintos nyeresége -, ám a többi cég adatai a magyar számviteli törvény előírásai szerint készültek, s közöttük konszolidált és nem konszolidált egyaránt megtalálható.
A társaságok nyereségességének javulása mindenekelőtt az értékesítési átlagárak tavalyi 18,9 százalékos emelésére vezethető vissza. Az értékesített villamos energia volumenének változása nagy szóródást mutat az egyes szolgáltatóknál. Legjelentősebb mértékben az Édász (+3,2 százalék) és a Démász területén nőtt a fogyasztás (+2,5 százalék), míg a Titász (-0,7 százalék) és a Dédász (-1 százalék) területén csökkenés volt megfigyelhető. Az Elműnél és az Émásznál csak szerény növekmény volt megfigyelhető, az előbbinél 0,4 százalékkal, az utóbbinál korábbi becslések szerint mintegy egy százalékkal nőtt az eladott villamos energia mennyisége.
A hálózati veszteség tekintetében is komoly eltérések vannak az egyes szolgáltatók között, és annak tendenciája is jelzésértékű. Míg a Démász hálózati vesztesége tavaly jelentős mértékben, 7,5 százalékkal, 13,8 százalékról 12,8 százalékra csökkent, addig az Elműé csak szerény mértékben lett alacsonyabb. (1997: 13,5 százalék; 1998: 13,4 százalék). Az Édász és az Émász számai egyelőre nem ismertek, ám mindkét cégnél szerény csökkenés valószínű.
A sor végén kullog a Dédász és a Titász, mindkét társaságnál 1998-ban nőtt a hálózati veszteség. A Dédásznál négy százalékkal emelkedett az "elveszett" energia volumene, s elérte a 13,2 százalékot (1997: 12,7 százalék), miközben a Titászé 12,7 százalékra emelkedett.
Bár még meglehetősen sok kérdőjel övezi az idei évet a társaságok gazdálkodását illetően, annyi mindenestre bizonyosnak tűnik, hogy 1998-cal lezárult a dinamikus árrés - és profit - növekedés korszaka a társaságoknál.
Extra - infláción felüli - emelésre nem számíthatnak, az éves árkorrekció ezentúl várhatóan január elsején lesz. Az év közepi tarifastruktúra-váltás nyertesei előreláthatólag a jelentősebb lakossági fogyasztóbázissal rendelkező szolgáltatók lesznek, az ipari fogyasztók csak kisebb emelést vagy akár csökkenést tapasztalhatnak. (Már a január elsejei áremelés is ilyen irányba mutatott.) A társaságok profitnövekedésének motorja 1999-től az erőforrások jobb kiaknázása, a hálózati veszteségek lefaragása, valamint a létszámleépítések lesznek és csak kisebb mértékben számíthatnak a fogyasztás fellendülésére.
A nyugat-európai szinthez képest - az Émásztól és a Titásztól eltekintve - meglehetősen túltőkésített hazai szolgáltatók várhatóan nyereségük jelentős részét (70-90 százalékát) osztalékként kifizetik majd. (Idén a privatizáció óta először fizet osztalékot majd az Elmű, amely a társaság elnöke szerint a nyereség zömének - nagyjából részvényenként ezer forintnak - kivételét jelenti. ) Az elemzők várakozásához képest az Elmű, az Émász és az Édász teljesített jól, a két RWE-s cég közül az Elmű nyereségszáma hatott üdítőleg a piacra - a papír árfolyama 550 forintot emelkedett -, a profitot még a legoptimistább elemzés is alulbecsülte. Az Émásznál jelentős fordulatot hozott 1998, az 1997-es 1,17 milliárdos veszteségből 1998-ra 1,57 milliárdos nyereség lett. Az Édász nyeresége 20 százalékkal lett több mint azt előre jelezték, igaz, ebben jelentős része volt számos beruházás idénre való átcsúsztatásának. A Titász profitja csak kismértékben tér el az előre jelzettől, míg a Dédásznál alapvetően túl optimistának bizonyultak a prognózisok, a várt 2,2-2,8 milliárdos eredmény helyett mindössze 1,78 milliárd teljesült. A legpontosabban a legrégebb óta tőzsdén lévő áramszolgáltató, a Démász profitját sikerült előre jelezni, talán ennek köszönhető, hogy az már nem ment meglepetésszámba, így a papír kismértékben vesztett értékéből.
TALLÓSY ISTVÁN
