A visszaállamosítás a végéhez közeledik

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. múlt októberi, 1218 forinton tett nyilvános ajánlata után (amelynek nyomán a bank tulajdoni aránya 86 százalék fölé emelkedett) már szinte várható volt, hogy a Bizományi-részvény eltűnik a parkettről, noha ezt a társaság vezetése annak idején cáfolta. A rendes közgyűlés napirendjén azonban feketén-fehéren szerepel a kivezetés, amelynek háromnegyedes többségű megszavazása esetén az erre szavazó nagyrészvényeseknek legalább a napirend megjelenése előtti három hónapos átlagárfolyamon kell vételi ajánlatot tenni az e lépést el nem fogadó kisrészvényeseknek. Mivel az MFB már októberben sem volt túlzottan gáláns a kicsikkel szemben, megfigyelők szerint most sem várható a minimálisan kötelező 1000 forint körüli szintet lényegesen meghaladó ajánlat. (Optimisták azért mindig akadnak, a hír hatására tegnap napközben 1100 forintért is vették a tőzsdén a Bizományi-részvényt, még ha a záróárfolyama inkább a névértékhez állt is közelebb, mint a napi maximumhoz.)
A tőzsdei privatizációk tízéves történetében mindenesetre a BÁV az első társaság, amelyet az államnak úgy sikerült az 1400 forintos privatizációs árszintnél összességében lényegesen drágábban visszavásárolnia, hogy eközben a privatizációs akcióban - kínos sorban állás árán - részvényt vásárló kisbefektetők nagyobbik része igencsak rosszul járt. Az MFB számára a 2,2 milliárd forintos jegyzett és mintegy 5 milliárdos saját tőkével rendelkező BÁV feletti ellenőrzés megszerzése eddig megfigyelők szerint legalább 4,5 milliárd forintba került, amelyhez képest a még kint lévő 300 milliónyi részvény vételára aligha jelentős összeg.
K. G. T.