Synergon-hossz a gyorsjelentés előtt

A budapesti értéktőzsde egyetlen high-tech szektorba sorolható részvénye, a Synergon kurzusa tegnap - a BUX index emelkedési ütemét messze meghaladva - több mint 10 százalékkal emelkedett és 2950 forinton zárt. Ezzel a társaság részvényeinek árfolyama egy nap alatt átlépte a 2700 forintos kibocsátási árfolyamot és a tavaly októberi profit-warning előtti szintre emelkedett. Noha a tavalyi eredmény kiszivárgásának lehetőségét - akárcsak a többi társaságnál - nem lehet százszázalékosan kizárni, a mostani áremelkedés mögött minden valószínűség szerint más okok húzódnak meg. Ezek között az első helyen kell megemlíteni a lengyel tőzsde eseményeit. A budapesti értéktőzsdével szemben a varsói börzén legalább három társaságot számlál az angolszász befektetők kedvencének számító high-tech szektor. A lengyel Computerland, Prokom és Softbank árfolyama az elmúlt négy nap alatt 40-50 százalékkal emelkedett. Ehhez képest a Synergon öt nap alatt bekövetkező 20 százalékos drágulása tulajdonképpen alacsonynak mondható. (igaz, ebből 10 százalékot a tegnapi nap hozott). A lengyel piac eseményei egyébként szorosan követték a Nasdaqon történteket. (mint ahogy a Matáv jó szereplése sem független a China Telekom szárnyalásától).
A Synergon tegnapi áralakulásához valószínűleg az a hír is jelentős mértékben hozzájárult, hogy a Graphisoft részvényeit a közeljövőben várhatóan a BÉT-re is bevezetik (NAPI Gazdaság, 2000. február 9., 7. oldal). Ez a jelenleg egy tagot számláló számítástechnikai "szektor" erősítésén keresztül jótékony hatással lehet a társaság árfolyamára.
Ráadásul a bevezetést megelőző road-show feltehetően nemcsak a Graphisoftra, hanem a BÉT-en forgó másik (most még egyetlen) high-tech-részvényre is felhívja a befektetők figyelmét.
A Synergon-részvények drágulása valamelyest azzal is kapcsolatban lehet, hogy 1998-ban szinte hihetetlenül jó negyedik negyedévet zártak. A társaság 1998-as teljes eredményének több mint 40 százaléka a negyedik negyedévben keletkezett. Noha a társaság tavaly ősszel figyelmeztette a befektetőket, hogy eredménye várhatóan elmarad az akkori várakozások maximumától (NAPI Gazdaság, 1999. október 16., 7. oldal), később pedig az Integra eladásakor arra is felhívták a figyelmet, hogy a tranzakció nem volt nyereséges (NAPI Gazdaság, 1999. december 30., 10. oldal), nem kizárt, hogy a befektetők egy része túlzott várakozásokkal tekint a ma nyilvánosságra kerülő eredményekre.
A gyorsjelentés ismeretében a részvény árfolyam-alakulásán keresztül mindenesetre legalább arra fény derül, hogy a tegnapi rallyban milyen mértékben játszott szerepet a magyar high-tech szektor felfedezése, illetve mennyiben generálták azt az eredményekkel kapcsolatos optimista várakozások.
R. B.